Back

ⓘ Arab filozófia. Az iszlámon belül létrejött filozófiát arab filozófiának vagy iszlám filozófiának szokás nevezni, mivel a képviselői – akár arabok, perzsák vagy ..



Arab filozófia
                                     

ⓘ Arab filozófia

Az iszlámon belül létrejött filozófiát arab filozófiának vagy iszlám filozófiának szokás nevezni, mivel a képviselői – akár arabok, perzsák vagy törökök voltak – műveiket arabul, az iszlám vallás klasszikus nyelvén írták.

Az arab filozófia kezdetei a VIII. század elejére tehetők, amikor nyelv- és írástudó arabok görög bölcseleti műveket kezdtek lefordítani arab nyelvre. A görög filozófia azonban már ismert volt az arab világban a fordítások megjelenése előtt is: szájhagyomány útján már ismerték például Arisztotelész vagy Platón bölcseletét is.

Keleten a filozófia csak akkor vált a szellemi élet részévé, amikor az iszlám gondolataival kapcsolatba került, amikor a filozófusoknak és a teológusoknak a párbeszéde szükségessé vált.

                                     

1. Kalám és mutakallimún

Akik nemcsak a vallási problémákkal foglalkoztak, hanem metafizikai kérdésekkel is, azokat az arab filozófiatörténet a mutakallimūn, azaz: beszélők szóval jelöli meg. A mutakallimūn a vallás által vitathatatlannak tartott kérdéseket vitatták meg. Tevékenységüket a kalām beszéd névvel jelölték meg. Az ortodox tanítókkal szemben ellenvetésekkel léptek fel, amikor a hitben olyan dolgokat találtak, amelyek az észnek nem feleltek meg. A mutakallimūn aszkéták voltak, mutazila, azaz minden földitől visszahúzódók, akik elutasították az ortodoxia képzeteit.

                                     

1.1. Kalám és mutakallimún Filozófiájuk

Istent mindenek fölötti jónak és igazságosnak képzelték: a halál után mindenkit megjutalmaz vagy megbüntet cselekedetei szerint. Egyes muctazilita mesterek szerint még a vétek nélkül szenvedő állat evilági megpróbáltatásai is kárpótlást nyernek a túlvilágon. Egy cselekedet nem attól helyes vagy helytelen, mert Isten megparancsolta vagy tiltotta azt ez az ortodox formula. Isten bölcsessége az ésszel áll összhangban. A természet törvényei nem szilárdak. Bár úgy tűnik, hogy ugyanazok az okok ugyanazt okozzák, ez valójában csak látszat: Isten akarata bármikor "szétszakíthatja" az ok-okozat láncolatot. Isten minden pillanatban megújítja a természeti funkciókat, amelyeket azután a filozófus törvényszerű szükségszerűségre vezet vissza.

A mutakallimūn-ok hittek a lélek visszatérésében: a lelkek alacsonyabb rendű formákból fejlődnek egyéni emberi lélekké, aminek majd fel kell emelkednie az ősforráshoz. Az emberi lélek célja az, hogy a helyes megismerés és a jámbor cselekedetek által megtisztuljon a földi börtönéből és visszatérjen égi honába. Tanuk a plótinoszi filozófiára támaszkodott.

                                     

2. A szúfizmus

A legnagyobb hatás, amit az újplatonizmus az iszlámra tett, az a szúfizmus. A szúfizmus az alapjait azon újplatonikus tanból meríti mely szerint az érzéki világ lényegtelen, és csak az isteni valóság visszatükröződése. Céljuk az istenitől eltávolodott anyag legyőzése, és a lélek újraegyesítése az Istennel, aszkézis és eksztázis útján.

A szúfizmus több ágra tagolódott a történelem folyamán, egyik jelentős ág Šihāb ad-dīn as-Suhrawardī rendszere, amelyet a platóni ideatan mellett a gnoszticizmus és az emanációtan jellemez.

                                     

3. Arab filozófusok

Al-Kindi

Al-Kindi 870 körül halt meg bagdadi filozófus egyúttal orvos és a természettudomány iránt érdeklődő volt. Az új platonizmus hatása alatt állt és elfogadta annak emanációról szóló tanitását.

                                     

3.1. Arab filozófusok Al-Kindi

Al-Kindi 870 körül halt meg bagdadi filozófus egyúttal orvos és a természettudomány iránt érdeklődő volt. Az új platonizmus hatása alatt állt és elfogadta annak emanációról szóló tanitását.

                                     

3.2. Arab filozófusok Al-Fárábi

al-Fárábi kb. 875–950 orvos és filozófus, Arisztotelész és az újplatónizmus szintézisére törekszik. Átfogó metafizikai leírást fejt ki a világról, amelyben összekapcsolja a plótinoszi emanációs gondolatot az intellektus arisztotelészi tanításával.

                                     

3.3. Arab filozófusok Al-Ghazali

Al-Ghazáli kb. 1058–1111 a filozófia határait próbálta kimutatni a vallással kapcsolatban. A filozófusok ellentmondásai Tahāfut alfalāsifa – vagy héber és latin fordításának ismertebb címével: destructio philosophorum – az arisztotelészi iskola metafizikai, természettani és pszichológiai kérdéseinek hiányosságait és tévedéseit próbálta bizonyítani.

Al-Ghazali a filozófia ellen: "A vallás nagyobb kárt szenved azoktól, akik más utakon járva támogatják, mint azoktól, akik a vallás útjain haladva támadják". Különösen három filozófiai tant támad: a világ örökkévalóságáról szóló tant, a halál utáni élet tanát és a feltámadás és végső ítélet tanát.

                                     

3.4. Arab filozófusok Averroes

Averroes Ibn Rusd, 1126–1198, Arisztotelész kommentárokat irt legfőképpen. Filozófiájában az iszlám vallás és a filozófia egységességének a megteremtésére törekszik, melyben megkülönbözteti a Korán-értelmezések különböző fokait, amelyek az ember mindenkori felfogóképességének felelnek meg.

Az intellektusról szóló tanításában megkülönbözteti az intellektust – amely az intelligibilis formákat nyújtja – a potenciális intellektustól, amely ezeket felveszi. Mindkettő örök és az individuum fölött áll.

Averroes kizárja az egyes lelkek személyes halhatatlanságát.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →