Back

ⓘ Igazságügyi nyelvészet. Az igazságügyi nyelvészet olyan nyelvészeti interdiszciplináris terület, amely az igazságügyben, a jogban és a bűnügyekben megjelenő nye ..



Igazságügyi nyelvészet
                                     

ⓘ Igazságügyi nyelvészet

Az igazságügyi nyelvészet olyan nyelvészeti interdiszciplináris terület, amely az igazságügyben, a jogban és a bűnügyekben megjelenő nyelvhasználattal foglalkozik.

                                     

1. Az igazságügyi nyelvészet fő kérdései

Nagy Levente találóan fogalmazza meg az igazságügyi nyelvészet célját: "miként segítheti a nyelvészet a jogalkotást és a jogérvényesítést?” Az igazságügyi nyelvészet olyan kérdésekkel foglalkozik, amely a jogalkotásban, a jogi aktusokban és a bűnügyi eljárásokban felmerülő nyelvészeti elemzést szükségessé tevő nyelvhasználat vizsgálatát helyezi a középpontba. Ilyen kérdések lehetnek, hogy a törvény szövege egyértelmű-e, hogy a tanúvallomások lejegyzése ekvivalens-e a vallomással, vagy hogy a névtelen zsarolólevelet írhatta-e a vádlott.

                                     

2. Az igazságügyi nyelvészet tudománytörténete

Az igazságügyi nyelvészet az 1960-as években indult először angolszász területen, de szinte párhuzamosan Magyarországon is. Magyarországon elsősorban az akkori Belügyminisztérium alá tartozott, és főként a lehallgatások és a rezsimet támadó röpiratok miatt volt hangsúlyos szerepe. Az angol terminus, a "forensic linguistics” 1968-ban született meg Jan Svartvik nyelvészprofesszor által, magyarra többféleképpen is fordítják, de főleg igazságügyi vagy törvényszéki nyelvészetnek. Az igazságügyi nyelvészet nemzetközi szervezete az International Association of Forensic Linguists IAFL. Ez a szervezet adja ki az International Journal of Speech, Language and the Law című folyóiratot 1994 óta.

                                     

3. Az igazságügyi nyelvészet feladatai

Az International Association of Forensic Linguists IAFL öt pontban foglalja össze az igazságügyi nyelvészet főbb feladatait:

  • a jogi nyelv vizsgálata, beleértve a jogi dokumentumok, a bíróságok, a rendőrség és a börtönök nyelvhasználatát
  • nyelvészeti támogatás a jogszabályok és a hivatalos dokumentumok megalkotásakor
  • a nyelvi hátrány enyhítése a polgári és a büntetőjogi eljárások során
  • bírósági fordítások és tolmácsolások
  • professzionális nyelvészszakértői vélemények készítése
                                     

4. Kriminalisztikai nyelvészet

A kriminalisztikai vagy bűnügyi nyelvészet a gyakorlatban leginkább alkalmazható területe az igazságügyi nyelvészetnek. Két feladata van: egyrészt a nyelvi bizonyítékok elemzése, másrészt a nyelvi bűncselekmények feltárása. A nyelvi bűncselekményeket először Roger Shuy sorolta fel, és szoros összefüggést mutatnak a beszédaktusokkal. Ide tartozik a fenyegetés, a megvesztegetés, a bujtogatás, a szexuális szolgáltatás kérése, a zsarolás, a verbális zaklatás és a gyűlöletbeszéd. A nyelvi bizonyíték lehet írásos és hangzó nyelvi anyag is. Az előbbivel a kriminalisztikai nyelvészeten belül a kriminalisztikai szövegnyelvészet foglalkozik, míg a hangzó anyagokat a kriminalisztikai vagy törvényszéki fonetika vizsgálja. A cél minden esetben a bűncselekmény elkövetőjének felkutatása, illetve a gyanúsított bűnösségének vagy ártatlanságának alátámasztása.

                                     

5. Kriminalisztikai szövegnyelvészet

A kriminalisztikai szövegnyelvészet inkriminált szövegeket vizsgál, melyek a legtöbb esetben valamilyen beszédaktushoz köthetők, de írásos formájúak. Ilyen lehet a névtelen levelek altípusai, mint a fenyegető levél, zsaroló levél, kéretlen rajongólevél stb. Napjainkban azonban az internet megjelenésével a levélírók is felfedezték az új technikákat: egyrészt már nem kell kézzel írniuk, ezáltal jobban el tudnak rejtőzni és a kriminalisztikai grafológia is csődöt mond, másrészt számos új lehetőségük lett a szövegek eljuttatására és anonimitásuk megőrzésére. Az új technikák a bűnözők előtt is új tereket nyitottak meg: a névtelen levelek küldhetők e-mailben vagy SMS-ben, az áldozat megismerhető egy közösségi oldalon vagy egy csetszobában, a tettes blogolhat vagy honlapot készíthet stb. A kriminalisztika szövegnyelvészet által vizsgált műfajok közé tartoznak még a vallomások is. A kriminalisztikai nyelvészszakértő munkája két részre osztható: egyrészt a nyomozószerveket segíteni azzal, hogy az inkriminált szöveg szerzőjéről bizonyos információkat állapít meg az inkriminált szöveg alapján; másrészt a bizonyító eljárás során felkérhetik összehasonlító elemezésre, hogy vesse össze az inkriminált szöveg és a gyanúsított írását.



                                     

5.1. Kriminalisztikai szövegnyelvészet Szerzőségvizsgálat

Az írásbeli nyelvi bizonyítékok nyelvészeti módszerekkel történő elemzését a szakirodalom igazságügyi stilisztiká nak és stilometriá nak is nevezi. A kriminalisztikai szövegnyelvészet elsődleges feladata a szerzőségvizsgálat, vagyis egyrészt, hogy ki írta a kérdéses szöveget, másrészt hogy származhat-e a szöveg a gyanúsítottól. A szerzőségvizsgálatok nemcsak igazságügyi szempontból fontosak, hanem más tudományterületek is alkalmazzák módszertanukban, például az irodalomtörténet-kutatók vagy a plagizálást ellenőrző személyek. A szerzőségvizsgálatok módszere a nyelvi profilalkotás. Egy személy nyelvi profilja azért alkotható meg, mert mindenki "kicsit másképp használja a nyelvet”, vagyis a szövegtől el lehet különíteni a szerző idiolektusát, profilt alkotni róla ezen jegyek és azon jegyek alapján, amelyek a szövegből kikövetkeztethetők. Az idiolektust számos tényező befolyásolja és meghatározza: az egyén személyisége; az, hogy mindenki csoportokba tartozik, amelyek más és más csoporttulajdonságokkal írhatók le; illetve a kommunikációs szituáció. A munka nehézségét adja, hogy az inkriminált szövegek általában igen rövidek, másrészt a bűnelkövető célja az, hogy ne lehessen felfedni kilétét, ezért manipulálni igyekszik a szöveget. A manipulálás azonban felfedhető, mivel a bűnelkövető csak bizonyos nyelvhasználati jegyeket képes torzítani, számosat – melyek egyedileg jellemzők – nem képes manipulálni, mivel a nyelvhasználata nem tudatos. Például ronthatja valaki a helyesírását, hogy iskolázatlanabbnak véljék, de egyrészt hosszabb szöveg esetében kizökkenhet ebből a tudatos torzításból, másrészt a műveltség más nyelvhasználati jegyben is megmutatkozik, nemcsak a helyesírásban.



                                     

5.2. Kriminalisztikai szövegnyelvészet A kriminalisztikai szövegnyelvészet szerepe az igazságügyben

A nyomozószervek általában azzal a kérdéssel fordulnak a kriminalisztikai szövegnyelvészekhez, hogy segítsenek nekik szűkíteni a lehetséges gyanúsítottak körét, vagyis az inkriminált szövegek alapján írjanak körül egy olyan csoportot, amelyből az elkövető származik. A szerzőségvizsgálatok másik módszere az összehasonlító vizsgálat. Ebben az esetben a nyelvészszakértő az inkriminált szöveget veti össze a gyanúsítottól származó szöveggel. Ez az eljárás már elsősorban a bírósági tárgyalás keretében fontos.

                                     

6. Kriminalisztikai fonetika

A kriminalisztikai fonetika feladata a beszélő személy azonosítása vagy a lehetséges beszélők közül való kizárása. Az akusztikai-fonetikai elemzést nehezíti, hogy a beszélő személy szándékosan törekszik arra, hogy a hangját ne lehessen felismerni, továbbá, hogy az inkriminált hanganyagok gyakran igen rövidek, és a felvételek zajos körülmények között készültek. Néha a technika is a fonetikusok ellen dolgozik, hiszen a különböző technikákkal készült felvételek mind levágnak valamennyit a hangzó beszéd frekvenciatartományából.

                                     

7. A nyelvi bizonyítékok vizsgálata

Az igazságügyi nyelvészetben a nyelvi bizonyítékok lehetnek hangzó nyelviek és írásosak, ezek alapján az első esetben beszélő személyről, a második esetben fogalmazó/szerzőről beszélünk. Az elemzések célja az alábbi öt pontban foglalható össze:

  • Diskurzuselemzés
  • Fogalmazó/szerző profilalkotása
  • Beszélő személy profilalkotása
  • Fogalmazó/szerző azonosítása
  • Beszélő személy azonosítása
                                     

8. Ajánlott irodalom

  • Juhász Valéria, Egy internetes honlap, az iwiw szegedi felhasználóinak szociolingvisztikai vizsgálata, különös tekintettel a nemre és a korra, Modern Nyelvoktatás 2008:1–2, 61–75.
  • A nyelvész szerepe a kriminalisztikában – A VII. Országos Kriminalisztikai Tanácskozás előadásai. 1975
  • Nagy Ferenc–Szakácsné Farkas Judit–Vágóné MIKLÓS Ilona, Nőies és férfias szövegsajátosságok = Szathmári István szerk., Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből, Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 239–248.
  • Nagy Levente, Hálózatok a nyelvi profilalkotásban = Balaskó Mária–Balázs Géza–Kovács László szerk., Hálózatkutatás – Hálózatok a társadalomban és a nyelvben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010, 156–165.
  • Koppel, Moshe–Argamon, Shlomo–Shimoni, Anat Rachel, Automatically Categorizing Written Texts by Author Gender, Literary and Linguistic Computing, 200217:4, 401–412.
  • Szakácsné Farkas Judit–Vágó Jánosné, A kriminalisztikai nyelvész szakértő munkája, Belügyi Szemle, 198826:4, 93–95.
  • Coulthard, Malcolm–Johnson, Alison, The Routledge Handbook of Forensic Linguistics, Routledge, New York, 2010.
  • Nagy Ferenc, Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →