Back

ⓘ Földrajzi árujelző. A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. G ..



Földrajzi árujelző
                                     

ⓘ Földrajzi árujelző

A földrajzi árujelző olyan földrajzi név, amely bizonyos termékek tekintetében polgári jogi, pontosabban iparjogvédelmi oltalom alatt áll. Gyűjtőfogalom. Két fajtája a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.

                                     

1. A magyar jog szerint

Az 1997. július 1-jével hatályba lépett 1997. évi XI. törvény rövidítése: Vt. a védjegyek oltalmán túl a földrajzi árujelzők oltalmáról is rendelkezik. Korábban nem volt egységes jogi szabályozás, egyes részletek külön jogszabályokban jelentek meg és nem volt egységes eljárás sem a földrajzi árujelzők bejelentésének illetve lajstromozásának eljárásáról.

Az 1997. évi XI. törvény Hetedik Része rendelkezik a földrajzi árujelzők oltalmáról.

A bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani.

                                     

1.1. A magyar jog szerint A földrajzi árujelző fogalma

A földrajzi árujelző a magyar jogba 1997-ben bevezetett gyűjtőfogalom: földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés.

                                     

1.2. A magyar jog szerint A földrajzi jelzés fogalma

A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

                                     

1.3. A magyar jog szerint Az eredetmegjelölés fogalma

Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve, vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.

                                     

2. A földrajzi árujelző jogosultja

A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. A földrajzi árujelző kollektív jogosultság, így fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket.

Magyar nemzeti földrajzi árujelző oltalom függetlenül attól, hogy a megjelölés hazai vagy külföldi területet jelöl-e külföldi személyeket csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illethet meg

Nemzetközi oltalom iránti eljárást csak az kezdeményezhet, aki nemzeti oltalom alatt álló eredetmegjelölés és nem földrajzi jelzés jogosultja.



                                     

3. Az oltalom tartalma

Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben meghatározott termékek vonatkozásában használni, azonban harmadik félnek használati engedélyt licenciát nem adhatnak A földrajzi árujelző bitorlása Vt. 110. § esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.

Fontos megjegyezni, hogy míg a kereskedelmi forgalomban a termék szokásos elnevezésévé vált jelölés nem részesülhet oltalomban, addig a már lajstromozott földrajzi árujelző sem válhat a termék kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé, ezzel elveszítve oltalmi jellegét

                                     

4. Nemzeti oltalom

Magyarország tekintetében a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő – esetenként kizáró - rendszerből épül fel. Ezek a nemzeti, a közösségi valamint a nemzetközi oltalom.

Nemzeti oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel szerezhető. A nemzeti oltalom megszerzésének a lajstromozás a feltétele. Az EU-csatlakozás óta mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre, szőlészeti és borászati termékekre, valamint ízesített borokra nem szerezhető nemzeti oltalom, ezen termékek vonatkozásában kizárólag uniós földrajzi árujelzők kerülhetnek lajstromozásra.

                                     

5. Európai uniós közösségi oltalom

Közösségi oltalom megszerzéséhez a kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ezt a kérelmet a miniszter továbbítja az SZTNH-nak. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz Vt. 116/A. §.

A közösségi földrajzi árujelző olyan oltalmat nyújt a jogosultaknak, amely az Európai Unió minden tagállamára kiterjed. Az oltalom megszerzése kétlépcsős eljárásban történik, amelynek nemzeti szakaszát a Vt. 116/A. § szabályozza, az uniós jog által lefedett aspektusokat pedig a Vt. 116/A. § 1-2 bekezdésében megnevezett jogszabályok rendezik. A nemzeti szakasz lefolytatására Magyarországon az SZTNH és az agrárpolitikáért felelős miniszter rendelkezik hatáskörrel.

A mezőgazdasági termékekre az élelmiszererekre, valamint a szőlészeti és borászati termékre és az ízesített borokra az európai uniós oltalom kizárólagos jellegű, azaz az EU tagállamai ilyen termékekre nemzeti oltalmat nem tarthatnak fenn.

A szeszes italokra párhuzamos oltalom lehetséges, tehát nemzeti oltalomnak is helye van.

Mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérdéseket az Európai Unióban a KAP Közös agrárpolitika kertében kezelik, nem-mezőgazdasági főleg ipari termékekre az Európai Uniónak egyáltalán nincs oltalmi rendszere.



                                     

5.1. Európai uniós közösségi oltalom Kategóriái

A földrajzi árujelzőknek az uniós jogban kétféle kategóriája van, a termékek és a földrajzi terület közötti kapcsolat erősségétől függően.

  • Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések magyar rövidítés: OEM angolul: protected designations of origin, PDO esetében a termékek lényegében vagy kizárólag a megjelölésben szereplő földrajzi terület régió, hely vagy - kivételes esetben - ország által nyújtott környezetnek köszönhetik minőségüket vagy különleges jellemzőiket, és az előállításnak és a feldolgozás minden egyes lépésének az adott területen kell történnie.
  • Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések magyar rövidítés: OFJ angolul: protected geographical indications esetén a termék valamely tulajdonsága vagy hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható, és az előállítás és feldolgozás valamely lépésének az adott területen kell történnie.
                                     

6. Nemzetközi oltalom

Nemzetközi bejelentést az SZTNH által lajstromozott eredetmegjelölés jogosultja nyújthat be a származási ország hivatalánál, a Lisszaboni Megállapodás alaki követelményeinek megfelelően.

Míg a nemzeti és a közösségi oltalmi rendszerek egymást kiegészítve nyújtanak oltalmat az egyes terméktípusok vonatkozásában, addig a nemzetközi lajstromozás a Lisszaboni Megállapodást aláíró valamennyi szerződő államra kiterjedő oltalmat eredményez, és mindaddig fennáll, amíg a megjelölés a származási országban az oltalom fennáll. A bejelentést a származási ország hivatala útján lehet megtenni, melyet az továbbítási díj megfizetése ellenében továbbít a WIPO genfi Nemzetközi Irodájához.

Nemzetközi oltalom részét képezik továbbá az államok között fennálló kétoldalú megállapodások. Magyarországnak jelenleg két ilyen megállapodása van hatályban, amelyeket az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet, illetve a 49/1986. XI. 12. MT rendelet hirdetett ki.

A nemzetközi oltalom bármilyen termékre vonatkozhat, tehát mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre; szőlészeti és borászati termékekre, ízesített borokra; szeszes italokra, valamint ún. nem-mezőgazdasági termékekre egyaránt.



                                     

7. Jogérvényesítés földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén

Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel.

A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik.

                                     

8. Az oltalom megszűnése

A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek. Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli a lajstromból

A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalma akkor is megszűnhet, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságot állapít meg.

A nemzetközi eredetmegjelölés oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés megszűnt).

                                     

9. Földrajzi árujelzők és a borok

A minőségi borok meghatározott termőterületről, úgynevezett "borvidékről” származó szőlőből készülnek. A borvidékek területét jogszabály Magyarországon a bortörvény határozza meg. A terület földrajzi neve a földrajzi árujelzők, ezen belül a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés különleges jogi oltalmában részesülhet.

Így például az Eger szó földrajzi árujelzőként van lajstromozva, így a területen termelő valamennyi borász alanyi jogává vált az egri bikavér megjelölés használata a termékleírásnak megfelelő minőségű borra. Az egri bikavér nem borfajta, ezért a megjelölést az egri borvidéken kívüli termelők nem használhatják.

A borra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromívén pontosan feltüntetik a termékleírásban foglalt termőterületet.

                                     

10.1. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok Magyar jogszabályok

  • 19/2005. IV. 12. GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
  • Az Országgyűlés 77/2008. VI. 13. OGY határozata a hungarikumok védelméről
  • 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról rövidítve: Vt.
  • 178/2009. IX. 4. Korm. rendelet a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről
  • 371/2004. XII. 26. Korm. rendelet az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről
  • 158/2009. VII. 30. Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről
  • 16/2004. IV. 27. IM rendelet a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól
                                     

10.2. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok Uniós közösségi jogszabályok

  • A Tanács 1234/2007/EK rendelete 2007. október 22. a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről más néven "az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet"
  • Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete 2008. január 15. a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
  • A Bizottság 114/2009/EK rendelete 2009. február 6. az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról
  • A Tanács 510/2006/EK rendelete 2006. március 20. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról
  • A Bizottság 1898/2006/EK rendelete 2006. december 14. a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
                                     

10.3. A földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályok Nemzetközi szabályok

  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás Magyarországon kihirdette az 1982 évi 1. törvényerejű rendelet
  • Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat
  • Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény
                                     

11. Kétoldalú megállapodások

  • A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államközösség között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megjelölések oltalmáról szóló szerződés
Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet
  • A Magyar Népköztársaság és a Portugál Köztársaság Kormányai között létrejött, a származási jelzések, eredetmegjelölések és egyéb földrajzi megnevezések oltalmáról szóló Megállapodás
Kihirdette az 1981. évi 27. törvényerejű rendelet
                                     

12. Európai uniós földrajzi árujelzővel oltalmazott magyar termékek

Eredetmegjelölési oltalom OEM magyar termékekre Bejegyezve
  • Hajdúsági torma 2009. október 22.
  • Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 2012. július 5.
  • Makói vöröshagyma / Makói hagyma 2009. november 6.
  • Akasztói szikiponty 2020. szeptember 28.
  • Alföldi kamillavirágzat 2012. február 25.
  • Szegedi téliszalámi / Szegedi szalámi 2007. december 15.
  • Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika 2010. november 4.
Kérelmezve
  • Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye 2017. december 20.
  • Tuzséri alma 2018. szeptember 20.
Földrajzi jelzéssel ellátott oltalom OFJ magyar termékekre Bejegyezve
  • Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt 2020. április 20.
  • Csabai kolbász / Csabai vastagkolbász 2010. június 19.
  • Budapesti téliszalámi 2009. április 21.
  • Szilvásváradi pisztráng 2020. szeptember 11.
  • Szentesi paprika 2014. február 21.
  • Gönci kajszibarack 2011. május 20.
  • Magyar szürkemarha hús 2011. december 14.
  • Gyulai kolbász / Gyulai pároskolbász 2010. június 19.
  • Szőregi rózsatő 2012. július 15.
  • Makói petrezselyemgyökér 2017. december 5.
Kérelmezve
  • Újfehértói meggy 2018. február 15.
  • Nagykörűi ropogós cseresznye 2018. április 12.
  • Keleméri bárányhús 2018. szeptember 7.
  • Szegedi tükörponty 2019. március 6.
  • Budaörsi őszibarack 2018. április 12.
  • Nagykun rizs 2018. április 12.
  • Fertőd vidéki sárgarépa 2019. március 8.
  • Balatoni hal 2018. május 25.
  • Jászsági nyári szarvasgomba 2018. július 4.
  • Őrségi tökmagolaj 2018. szeptember 12.
                                     

13. További információk

Magyar hivatkozások

  • Kókai-Kunné Szabó Ágnes: Lisszabontól Genfig az agrár termékek földrajzi árujelző oltalmának szabályozására figyelemmel. Védjegyvilág, 25. jubileumi különszám, 23 - 30. old.
  • Jókúti András - Szabó Ágnes: A földrajzi árujelzők közösségi és hazai szabályozása. Fehér könyv a szellemi tulajdon védelméről 2005, MSZH - MSZTT, Budapest, pp. 85 -103.
  • Millisits Endre: Némi élénkülés az eredetmegjelölések nemzetközi oltalma területén; MIE Közlemények, 46. szám, 2005/2006, pp. 130 – 136.

Külföldi hivatkozások

  • Az Európai Bizottság DOOR-adatbázisa Database of Origin and Registration földrajzi árujelzővel ellátott termékek adatbázisa
  • Az "E-BACCHUS” a tagállamokból és harmadik országokból származó borokat jelölő, az Európai Közösség területén oltalom alatt álló földrajzi jelzések adatbázisa
  • Néhány országbeli földrajzi árujelzők listája
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →