Back

ⓘ Ind filozófia. Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai. A fő iskoláit, aszerint hogy elfogadják a Védák érvényességét vagy nem ..



Ind filozófia
                                     

ⓘ Ind filozófia

Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai. A fő iskoláit, aszerint hogy elfogadják a Védák érvényességét vagy nem, ortodoxnak vagy heterodoxnak nevezik.

A hat fő ortodox hindu iskola amelyek elfogadják a Védákat: szánkhja, jóga, mímánsza, védánta, vaisésika és njája. A fő heterodox rendszerek a dzsainizmus, buddhizmus, csárváka lókájata és ádzsívika. Az ind filozófia fő iskolái kb. Kr. e. 1000-től a Kr. u. első századokig alakultak ki.

                                     

1. Fő témák

Az ind filozófiai iskolák többek közt a következő alapvető kérdésekre próbálnak választ keresni:

  • Milyen kapcsolatban állnak a központi tudatosság és a világ tárgyai?
  • Milyen a világ tárgyaihoz fűződő formák és nevek természete, és miként szolgálják az ember alapvető természetét vagy az egyetemes tudatot?
  • Ki vagyok én? Honnan jöttem és miért jöttem? Milyen kapcsolat fűz a sokrétű világegyetemhez és más emberi lényekhez?
  • Mi a lényünk alapvető természete, mi a manifesztálódott világ alapvető természete és oka?
  • Mi az igazság, és hogyan juthatunk észszerű következtetésekre az igazság kérdésében?
  • Mi vezérelje tetteinket, míg földi testünkben élünk? Tovább élünk-e a halál után?
                                     

2. Védikus irodalom

A Védák a hinduizmus szentírásait tartalmazzák, nyelvük a szanszkrit. A Véda szó azt jelenti, hogy "tudás". Keletkezési időpontjuk bizonytalan, valószínűleg Krisztus előtt kb. 1500-ra nyúlik vissza. Ezeknek az írásoknak tartalma vallásos jellegű, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a papok kultikus célokra használják. A védikus irodalom magába foglalja az eredeti négy Védát – Rigvéda dicsőítő himnuszok, Atharvavéda varázsénekek, Jadzsurvéda áldozati formulák és Számavéda énekek – az Upanisadokat, a Mahábháratát amelynek a Bhagavad-gíta az egyik fejezete, a Pancsarátrát, a Rámájanát és a Puránákat.

A hagyomány szerint bármely mű, amely a Védák végkövetkeztetéseit tárgyalja azok jelentésének megváltoztatása nélkül, védikus írásnak fogadható el, még akkor is, ha a Védákkal nem egy időpontban keletkezett. A védikus szentírások hatalmas terjedelműek.

  • Atharvavéda 6 000 versből áll, leginkább az áldozatok során használatos mantrákat tartalmazza, s ezenkívül az orvostudományról, bizonyos varázslatokról és a felszabadulásról is ír.
  • Jadzsurvéda néhány vallásos szertartás szabályait magyarázza el, s leírja a védikus áldozatok végzésének, valamint az áldozati helyek és az oltárok készítésének módját.
  • Rigvéda Indrát a Mennyek Királyát, Szúrját a Napistent és Agnit a tűz félistenét dicsőítő himnuszokat találhatunk benne.
  • Számavéda főleg a zene és az éneklés tudományával foglalkozik száma = dallam, s olyan istenségekhez intéz imákat, mint Indra, Agni és Szóma, a hold félistene.
                                     

3. Upanisadok

Az Upanisadok szanszkritül: उपनिषद्, i. e. 800-500 körül keletkeztek Az "upanisád” szó jelentése: valaki mellé ülni, "mellé-leülés”. Ez onnan ered, hogy eredetileg a tanítványok a mester köré ültek és így hallgatták őt. Ezek a tanítások titkosak voltak, azaz a köznép számára nem volt elérhető, csak a beavatottak ismerhették.

Fontosabb Upanisadok: Brihadáranyaka-upanisad, Cshándógja-upanisad, Aitaréja-upanisad, Taittiríja-upanisad, Kausítaki-upanisad, Prasna-upanisad, Ísa-upanisad, Svétásvatara-upanisad.

A régi Upanisadok közel száz filozófust említenek, közülük kiemelkedő személyek: Uddalaka és Yadnavalkya. Uddalaka természetfilozófus, gondolatmenete sok hasonlóságot mutat a preszókratikus görög gondolkodókkal időben azonban jóval megelőzi őket, Yadnavalkya misztikus volt.

Az Upanisadok legismertebb tanításai egyike az átman és a brahman egységéről szóló tanítás. A brahman a régi papi filozófia fogalma, amely fejlődése utolsó stádiumában mint személytelen istenség s mint a teremtés princípiuma jelentkezett. Az ember végső célja, hogy felismerje az átman és a brahman egy. A brahman a világ ős oka, átman pedig a lélek.

A másik ismert tanítás a karmáról és az újjászületésről szóló tanítás. A lélekvándorlás tana, bár a régibb védikus periódusban is felmerül, részletesen csak az upanisadokban van kialakítva. Természetfilozófiai tanítás szerint, a világ atomokból épül fel Vajsésika. A világok folyton keletkeznek és elmúlnak ugyanazon atomok egyesülése és szétválása során.



                                     

4. Poszt-védikus filozófia

A poszt-védikus filozófia forrásai túlnyomóan szútrák, "vezérfonalak", egészen rövid, gyakran csak két-három szavas aforizmából álló rendszeres tankönyvek, s a hasonló jellegű metrikus kompendiumok káriká és a megértésükhöz nélkülözhetetlen kommentárok és szuperkommentárok. Mindezen források csaknem mind jóformán egy évezreddel későbbi keletűek az upanisadoknál, úgyhogy a különböző rendszerek kialakulása ez idő szerint meglehetősen homályos.

                                     

5. Ortodox rendszerek

1. A Szánkhja-rendszer a legrégibb igazi bölcseleti rendszer. Óriási befolyással volt az ó- és kora középkori India bölcseleti és vallási életére, sőt India határain túlhatolva a nyugati gnoszticizmus ra és a neoplatonizmusra is. A rendszer alapítója a hagyomány szerint Kapila Kr. e. 6. sz. Forrása elsősorban a 72 strófás Szánkhja-káriká, Isvara-Krisna műve Kr. u. 5. sz., és a jóval későbbi, azonos tartalmú, de eltérő szellemű Védánta-szinezetű Szánkhja-szútrák 526 szútra az 1400 körüli időből.

A Szánkhja-rendszer adott okot a legtöbb félreértésre nyugaton. Ez onnan ered, hogy ebben a rendszerben nincs szó Istenről. Tény az, hogy a Szánkhja nem vonja bölcseleti vizsgálódásába az isten-fogalmat, de egyetlen szóval sem állítja, hogy nincs Isten. Hangsúlyozza, hogy Istent csak a tudatfeletti szemlélet foghatja fel, de a Szánkhja-rendszer az észszerű tudat megismerési módjaival igyekszik rávezetni az embert arra, hogy elérje a felszabadulást.

Másik alaptana, amely az upanisadok és a Védánta idealisztikus monizmusával diametrális ellentétben van, a dualizmus dvaita-váda, az anyag és szellem kettőssége. E szerint két rendbeli örökkévaló, lényegileg teljesen különböző, magasabb egységes elvből levezethetetlen szubsztancia van: az érzékfeletti ősanyag prakrti, és a szanszárában bolyongó egyéni lelkek átman, purusa végtelen sokasága.

Az elnevezés a szánkhja, a szám szó származéka, arra úttal: a rendszer szívesen alkalmaz felsorolásokat. De lehet szam + hja ige ami végigmond, teljesen kifejt. Így fordítható: számba veszi a tapasztalati és a tapasztalaton túli világ összetevőit, számot vet az ember sorsával "e világon" mint a transzcendenciába vezető úton. A szánkhja, mint minden indiai filozófia, kiinduló pontja az, hogy az élet szenvedés. A filozófia célja, hogy az élet szenvedéstelítettségéből kiutat mutasson. Nem beletörődés hanem metafizikai menekvés.

A "helyes tudás" vezet a szenvedések megszűnéséhez. Ez kétféleképp képzelhető el:

  • A világ és a szenvedés tény, a tévedés az, hogy magamra veszem. A tudatlanság abban áll, hogy azonosulok a testemmel, a rangommal stb.
  • A szenvedés teli világ a tudatlanság gyümölcse, illúzió.

A szánkhja felfogás szerint a világtól el kell vonulni, le kell mondani mindenről ami elválasztható tőlünk. Azonban ha lemondunk az anyagi dolgokról mégis megmarad a testünk ami szenvedést okozhat. A megoldás az, hogy felfogjuk, hogy énünk nem azonos a testünkkel. A lélek különbözik mindentől ami anyagi, örök és elpusztíthatatlan.

A szánkhja filozófia dualista: az anyag pakriti és a lélek purusaegymástól teljesen elkülönül. A lélek nagyon kis részét képviseli a tudatnak, ezért sok pszichikus funkciót az anyag egyes formái látnak el. Ez azért lehetséges mert a természet nem halott hanem elven. Az anyagi természet = tömeg + energia + információ. Ezekből fejlődik ki a tapasztalati világ 23 tattvaösszetevője. Ezek közül az értelem az a pszichikum anyagi részei. A világ holt részei: éter, föld, víz, tűz, levegő. Ezekről az öt érzékszerveink révén szerzünk tudomást. A változó anyagi dolgok egysége az örök ősanyag vagy a "gyökér természet", nem érzékelhető de kikövetkeztethető. E következtetés az ok-okozat szánkhja elmélete.

A 25-ik tattva a lélek purusa. Kíváncsiságból kapaszkodik bele a világfolyamatba. A köré szerveződő pszichikummal és "finomtesttel" képezi a lingátjel. Halálunkkor csak a durva test pusztul el a finomtest újjászületik. Így a halál nem vet véget az anyagi létnek, sőt a szenvedésnek sem, a megoldás: el kell választani a purusát az anyagtól.

Amikor a lélek felismeri, hogy teljesen független a természettől, akkor szabad lesz. Azonban ez nem a boldogság elérése, hanem a szenvedés hiánya. Manapság a szánkhja önállóan már alig létezik, már csak a védákba átmentett elemei élnek tovább.

2. A Jóga-rendszer: a rendszer legrégibb tankönyve, a Patandzsali nevéhez fűződő 196 Jóga-szútra.

A jóga a klasszikus szánkhjával rokon álláspontra helyezkedő tan a gyakorlati meditációról, de a szánkhjától eltérően a jóga azt állítja, hogy létezik egy Isten Ísvara. Isvara azonban a világot nem teremtette meg és még a történelembe sem avatkozik bele. Isvara egy öröktől fogva szabad, klésáktól nem érintett purusa Lélek. Elsősorban a jógik istene, nekik siet a segítségükre, aki már a jógát választotta. Vjásza hozzáteszi, hogy a "megszabadult szellem" és Isvara közötti különbség: míg az előbbi hajdan kapcsolatban állt bárha illuzórikusan a pszichomentális tapasztalattal, addig Ísvara mindig is szabad volt.

Technikai értelemben az érzékeknek módszeres elfordítása a külvilágtól s befelé irányítása, a léleknek magába mélyedése, a gondolkozás koncentrációja – a rendszer szerint a leghatályosabb eszköz "a megkülönböztető megismerés" elérésére. A rendszer voltaképpen sajátos tartalma a koncentráció technikája, a jóga-praxis, amelyet a jógin gyakorol.

A módszeres jóga-gyakorlatnak nyolc "tagja" anga van. Az első kettő még nem része a koncentrációnak, hanem nélkülözhetetlen előfeltétele, a következő három "tag" a testi, az utolsó három a szellemi gyakorlatokat foglalja magában.

  • A negyedik tag a lélegzet szabályozása pránájáma
  • Az ötödik tag "az érzékszervek visszavonása” pratjáhára
  • Az első "tag” a jama. A jama tartalma: erőszakmentesség, nem-ártás ahimsza, igazmondás és igazságosság szatja, a tulajdon tisztelete asztéja, önmegtartóztatás, önfegyelmezés brahmacsarja és a birtoklásmentesség csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása – aparigraha.
  • A harmadik tag az ülés ászana, illetőleg a testtartás ülés közben
  • A második tag a nijama. Az öt nijama: a külső és belső tisztaság saucsa, a megelégedettség szantósa, az önfegyelem tapasz, öntanulmányozás és önnevelés a szent iratok tanulmányozása által szvádhjája és Isten iránti teljes odaadás ísvara-pradhána. A jama és nijama elveinek betartása nélkül a jóga csupán csak tornagyakorlat.
  • A hatodik tag a "lekötés”, koncentráció dháraná
  • A hetedik tag az elmélkedés v. meditáció dhjána
  • A nyolcadik és utolsó fokozat az elmélyedés, abszorpció, koncentráció szamádhi

3. A Mímánszá-rendszer: Mímánszá "vizsgálat, kutatás, spekuláció” – amelynek tárgya a Véda. A helyes megismerés egyetlen eszköze a teremtetlen, örökkévaló hang sabda. A Mímánszá vagy Púrva-mímánszá, "első vizsgálat”, vagy Karma-mímánszá, "a rituális cselekvények kutatása”, a brahmani rituáléra vonatkozó védikus szövegek helyes magyarázatának szabályait akarja nyújtani. A szertartások leírása ugyanis a védikus szövegekben nem teljes, nem részletes és nem világos. A helyes megismerés egyetlen eszköze a teremtetlen, örökkévaló hang sabda.

4. A Védánta-rendszer: úgy viszonylik az Upanisadokhoz, mint a keresztény-dogmatika az új-szövetségi szentíráshoz. A Védánta mintegy 500 év óta az uralkodó s manapság az egyetlen igazán élő theozófiai rendszer Indiában. Sankara szempontjából nézve a rendszer monizmus a Szánkhja dualizmusának diametrális ellentéte. E rendszer közvetlen forrása a Bádarájana neve alatt fönnmaradt 555 Védánta – vagy Brahma-Szútra a Kr. utáni 200 és 450 közti időből – a Védánta-rendszer katekizmusa, amely az upanisadok rendszertelen tartalmát zárt rendszerbe foglalja. Alapgondolata a brahman és az átman egysége, ezenkívül semmi nem létezik. Esztelen anyag, aminő a Szánkhja-beli prakrti, nincsen, a brahman a világ oka, de nem csupán úgy, mint a fazekas a fazék oka.

5-6. A Vaisésika és Njája-rendszer: a Vaisésika és a vele igen szoros kapcsolatban álló Njája voltaképp nem theozófiai rendszerek. A Vaisésika-rendszer első nyomai Kr. után 100 körül jelentkeznek, de a rendszer tankönyve, a 370 Vaisésika-szútra, jóval későbbi időből való. A Vaisésika-szútra tanítása szerint a lélek egy, végtelen, örök, anyagtalan szubsztancia, a lelki "minőségek" szubsztrátuma s ezekből van kikövetkeztetve.

A lélek két alakban létezik: az egyik Isten Isvara, a mindenütt jelenvaló, mindentudó, örömtől és fájdalomtól, érdemtől és bűntől ment legfőbb lélek; a másik az egyéni lélek mint ilyen végtelen számú, amely szintén mindenütt jelenvaló s a megismerés alanya, de nem mindentudó, mert a manaszhoz elme van kötve, amely az érzékszervek benyomásait hozzá juttatja s amely nélkül tehát megismerésre képtelen volna.

                                     

6.1. A heterodox rendszerek Dzsain filozófia

A dzsainizmus mai formájában a Kr. e. 6. században keletkezett, Vardhamána Nájaputta más néven Mahávíra révén. Sok tekintetben hasonló a buddhizmushoz.

A dzsainizmus alapgondolata: világot teremtő, fenntartó és kormányzó isten nincsen: a világ teremtetlen és örökkévaló s szellemi és anyagi elemeknek sokasága a dolgok princípiuma nem az anyagi atomok, hanem a lelkek. E szerint minden organizmus lelkes. A létezők kategóriákba sorolhatók: vannak dzsívák élők és adzsívák élettelenek. Minden embernek, állatnak, rovarnak, növénynek, sőt még a földnek, a tűznek, a víznek és a levegőnek is élő lelket tulajdonítanak.

Abban különbözik a buddhizmustól, hogy szerinte az egyéni lelkek megmaradnak, testből testbe vándorolnak karmájuk szerint. Az újjászületés a karma oka, ezért a karmát meg kell semmisíteni. Ez az állapot a nirvána. A nirvána elérésének útja "a hármas kincs" tríratna: a helyes hit, a helyes megismerés és a helyes életmód.

A dzsain filozófia tanítását az alantas emberi természet legyőzésére alapozza, amely elengedhetetlenül szükséges az igazság felismeréséhez. A dzsain kifejezés a dzsina szóból ered, amely győztest jelent. A dzsina szó pedig a dzsi = legyőzni gyökből származik, amely a szenvedélyek legyőzésére utal.



                                     

6.2. A heterodox rendszerek Buddhista filozófia

A buddhizmus filozófia, vallás és tudomány. India északkeleti részében keletkezett. Dhamma dharma, Buddha tana elsősorban a megváltás tana, amely bővelkedik filozófiai elemekben. Indiában, Buddhát, Visnu tíz fő inkarnációja egyikének tartják. Ezért őt nem csak a buddhisták, hanem sok hindu is tiszteli.

Buddha elutasította a védikus szentírások tanításait, filozófiája tagadja az örök lélek létezését, Isten létezésének kérdését pedig nem tekinti fontosnak megtárgyalni "megválaszolatlan kérdések".

Buddha mikor megvilágosodott, átlátta az eddigi összes életét és rájött, hogy minden élet szenvedés. Ezért célja olyan módszer kidolgozása volt, ami elkerülhetővé teszi a szenvedést, "négy nemes igazságot" prédikált:

  • Van egy állapot ezen a szenvedésen túl, amelyet nirvánának neveznek.
  • A nirvánát a "nyolc nemes ösvényen" haladva lehet elérni, amelyek: a helyes megértés; a jó gondolatok; a megfelelő beszéd; a megfelelő cselekvés; a helyes életmód; az erőfeszítés a helyes úton való haladás; a könyörületesség és a meditáció. Ez a nyolc ösvény az erkölcsös életvitel, a szellemi fegyelem és a bölcsesség tényezőjén keresztül valósulhat meg.
  • Ezt a szenvedést dukkha az érzéki élvezet utáni vágy, illetve szomj, valamint a tudatlanság okozza.
  • Az élet szenvedés, mert az anyagi világban semmi sem örökkévaló, minden ideiglenes.

A Buddhizmus egyik alapvető tanítása a középút tana: a buddhizmus fejlődéstörténetében a madhjamaka középút iskola gondolat-rendszere a legfontosabb helyet foglalja el. Maga Buddha is kijelentette, hogy csakis a filozófiai középút szemlélete szüntetheti meg az emberi szenvedést.

A szenvedés megszűnése a megvilágosodás elérésével lehetséges, amely a valóságot úgy szemléli, ahogyan az van. Ez a létezés három jellemzőjébe az állandótlanság, az éntelenség anatta és a szenvedés dukkha) való belátás. Magyarul egyaránt megvilágosodásnak szokták fordítani a pradzsnyá, a kensó, a szatori, a vidhjá, a nirvána, a vimutti vagy móksa fogalmát, illetve a Gautama Buddha által elért buddhaságot is. A buddhista filozófia nem beszél boldogságról hanem a szenvedés megszüntetéséről. A szenvedés oka a tévelygés, a létesülés és a sóvárgás.

Jelentős tanítás még a "lélek nélküli újjászületés tana” lásd: anatta. Eszerint nem léteznek egyes lelkek elkülönülve egymástól, a dolgok és jelenségek csak más dolgok és jelenségek függvényében léteznek. Amint a dolgok és jelenségek létezését fenntartó okok elmúlnak, a dolgok és a jelenségek is velük múlnak. Ez a függő keletkezés elmélete.

                                     

7. Irodalom

  • Ruzsa Ferenc: A klasszikus szánkhja filozófia
  • Upanisadok
  • Schmidt József: A ind filozófia
  • Bhagavad-gítá
  • Sankara: A Brahma-szútra magyarázata Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1996
                                     

8. További információk

  • Patañjali: A jóga vezérfonala Pātañjalayogasūtram fordította Fórizs László Budapest: Gaia, 2002, ISBN 963-202-2742
  • Pānini, Nāgārjuna and Whitehead – The Relevance of Whitehead for Contemporary Buddhist Philosophy
  • Klasszikus upanisadok II. A Brihadáranjaka és a Cshándógja upanisad Védikus szanszkrit eredetiből fordította, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Fórizs László Budapest: Filosz, 2016, ISBN 978-963-984-1307
  • A teremtés himnusza in Rigvéda – teremtéshimnuszok Budapest: FLI, 1995, ISBN 963-853-4915
  • Joanna Jurewicz: A világ teremtése a Nászadíja-himnuszban Keréknyomok, 2013/7.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →