Back

ⓘ Posztkolonializmus. A posztkolonializmus irodalmi és kulturális tudományokból eredeztethető eszmei irányzat, mely a gyarmatosítás hatásaival foglalkozik. A gyar ..



                                               

Apertúra

Az Apertúra. Film–Vizualitás–Elmélet több mint egy évtizedes múlttal rendelkező, 2005 őszétől megjelenő negyedéves online periodika, melynek elsődleges profilját a filmtudomány határozza meg, de interdiszciplináris meghatározottságánál fogva rendszeresen közöl írásokat a tág értelemben vett vizuális kultúra területéről is. Az Apertúra egyedülálló szerepet tölt be ma Magyarországon az elektronikus filmtudományos tartalmak szolgáltatásában, hiszen egyedi módon ötvözi a tudományosságnak, az interdiszciplinaritásnak és az oktatásnak a szempontjait, különös tekintettel a felsőoktatásra: A folyó ...

                                     

ⓘ Posztkolonializmus

A posztkolonializmus irodalmi és kulturális tudományokból eredeztethető eszmei irányzat, mely a gyarmatosítás hatásaival foglalkozik. A gyarmatosítás hatását a gyarmatosítókra és a gyarmatosítottakra vonatkozóan is vizsgálja, elemzi a köztük egykor fennállt és ma fennálló kapcsolatot és ennek következményeit. A gyarmatosítás kulturális örökségének vizsgálata számos tudományterületet fog át, köztük található a történelem, a filozófia, az építészet, a társadalomföldrajz, a szociológia, a teológia és az irodalom.

                                     

1. Kialakulása

A posztkolonializmus fogalma angolszász területeken jelent meg először az 1980-as években, széles körű elterjedése a kilencvenes évekre tehető. A fogalom megjelenésekor a nyugati tudományos élet a nem-nyugati, harmadik világbeli, kisebbségi, kibontakozó fogalmak megfelelő helyettesítőjének tartotta. A posztkoloniális elmélet létrejöttében szerepet játszik az uralkodó nyugati szemlélet szerepének csökkentése iránti igény, hogy a korábban elnyomott nemzetek és értelmezések számára is teret engedjenek; leggyakrabban azonban a fogalom szó szerinti jelentése, a ’gyarmatosítás utáni állapot’ vizsgálata kerül előtérbe.

                                     

2. Céljai

Az irányzat a gyarmatosítás és az azt követő események kritikai elemzését, megértését, feltérképezését és politikai következményeinek feltárását tűzte ki céljául. A posztkolonializmus utalhat egyrészt a volt gyarmatosító és kolóniák között létezett és létező gazdasági-társadalmi kapcsolatokra és azok hatására, valamint az egyes népek identitását meghatározó szociális, demográfiai, politikai, kulturális és térbeli jellegzetességekre, összetevőkre.

                                     

3. Az érintett területek

A posztkoloniális meghatározás jól jellemzi a mai politikai, társadalmi, kulturális helyzet jó részét az érintett világrészeken, az ide tartozó területek egy részén valós probléma, hogy a felszabadulás után a korábbi gyarmattartók továbbra is jelentős politikai-gazdasági súlyt képviselnek.

Kezdetben a nyugat gyarmatosító hatalmainak kritikája volt a fogalom, de ez nem teljesen pontos meghatározás: nem csak a nyugati államok gyarmatosítottak, valamint léteznek a világnak olyan területei is, ahol a bevándorló nyugatiak kerültek függő helyzetbe az anyaországuktól, így egyfajta ön-gyarmatosítás játszódott le. Mindezek mellett a volt szocialista országokban is megfigyelhetők olyan jelek, melyek a posztkoloniális kifejezés a volt szovjet szférába tartozó térségre való alkalmazhatóságát alátámasztják. Összességében elmondható, hogy a világ minden nemzete a történelem során került függő helyzetbe egy másik hatalomtól vagy kultúrától.

A posztkolonialista elnevezés a korábban elnyomott népek, nemzetek azon vágyát tükrözi, hogy valamiképpen a főleg Európa-központú kultúra hatásától függetlenül tudják magukat meghatározni; mások szerint a posztkolonialista megnevezés ma is a korábban hatalmat gyakorló európai kultúrtérben helyezi el a nemzeteket. Az egykori elnyomottak új identitásuk keresésére közben problémamentesen elfogadhatják, de teljesen el is utasíthatják az egykori elnyomók kultúráját. A gyarmatosítás olyan jelentős különbségekkel játszódott le a világ különböző részein, hogy a fogalomnak többes jelentést kell tulajdonítani a gyarmatosítók és a gyarmatosított területek között fennálló kapcsolatok sokfélesége miatt.



                                     

4. Források

  • Xie, Shaobo 1997: Rethinking the Problem of Postcolonialism, New Literary History, 1997/1 szám, pp. 7-19.
  • Moore, David Chinoi 2008: Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben?: egy egész világra kiterjedő posztkoloniális kritika felé, 2000: irodalmi és társadalmi havilap, 2008/9. szám, pp.: 3-22.
  • Gregory, D. et al. eds. 2009: The Dictionary of Human Geography 5th Edition. Wiley-Blackwell, Chichester, West Sussex
                                     

5. Külső hivatkozások

  • Postcolonial Studies Association
  • The Postcolonial Space
  • Postcolonialities
  • Contemporary Postcolonial and Postimperial Literature
  • Paper about Post-Colonialism: Definition, Development and Examples from India
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →