Back

ⓘ Hellenisztikus filozófia. Hellenizmusnak nevezzük a görög történelem azon szakaszát, amely Nagy Sándor hódításaitól a Római Birodalom kiépüléséig tartott. A hel ..



                                     

ⓘ Hellenisztikus filozófia

Hellenizmusnak nevezzük a görög történelem azon szakaszát, amely Nagy Sándor hódításaitól a Római Birodalom kiépüléséig tartott. A hellenisztikus filozófia határait Arisztotelész halálától az újplatonizmus kialakulásáig tartjuk.

                                     

1.1. Hellenisztikus filozófiai iskolák Peripatetikusok

Arisztotelész követőinek, tanítványainak tanításai. A hellenizmus korában a peripatetikusok inkább filológiai és biográfiai tevékenységükről nevezetesek, majd az i. e. 1. században, amikor Arisztotelész művei újra hozzáférhetővé váltak, visszatértek a filozófiai kutatásokhoz.

  • Lampszakoszi Sztratón i. e. 335 – 269
  • Szamoszi Arisztarkhosz i. e. 310 k. – 230 k.
  • Theophrasztosz i. e. 371 – 287
  • Rhodoszi Hieronümosz i. e. 290 k. – 230 k.
                                     

1.2. Hellenisztikus filozófiai iskolák Cinikusok

A cinikus filozófusok Antisztenész athéni követői voltak. Az iskola a nevét a görög künikosz, latin cynicus kutya jelentésű küon szótól kapta. Képviselői a görög társadalom különböző rétegeiből kerültek ki, s elvetették a társadalom normáit. Életformájuk mintája kóbor ebek mindennapjai voltak. A boldogság alapjának a tárgyi javakról való lemondást tekintették.

  • Szinópéi Diogenész i. e. 412/404 – 323
  • cinikus Démétriosz 10 k. – 80 k.
  • Thébai Kratész i. e. 365 k. – 285 k.
  • Antiszthenész i. e. 446 – 368
  • Menipposz i. e. kb. 275
                                     

1.3. Hellenisztikus filozófiai iskolák Kürénéi hedonista filozófiai iskola

A kürénéi hedonista iskola alapítója Szókratész egyik tanítványa, Arisztipposz volt. Az iskola nevét a görög "hédoné” szóból képezték, melynek jelentése: élvezet, gyönyör.

  • Theodórosz Annikerisz tanítványa
  • Annikerisz i. e. 3. század
  • kürénéi Hégésziasz i. e. 3. század
  • Arisztipposz kb. i. e. 434 – 356
                                     

1.4. Hellenisztikus filozófiai iskolák Epikureusok

Az epikureizmus Epikurosz filozófiájára épülő irányzat volt. Az iskola gondolatai később felelhetők Lucretius és Horatius műveiben is. Főbb képviselők:

  • Lucretius i. e. 99 – 55
  • Zénón epikureus filozófus i. e. 1. század
  • athéni Métrodórosz i. e. 331 – 278
  • Philodémosz i. e. 110 – 40
  • Epikurosz i. e. 341 – 270
                                     

1.5. Hellenisztikus filozófiai iskolák Sztoikusok

A sztoa mint filozófiai irányzat a hellenizmustól a kései ókorig nagy befolyást gyakorolt. A filozófiát logikára, fizikára és etikára osztották fel.

Története három korszakra tagolható:

  • Kitioni Zénón i. e. 333 – 263
  • Kleanthész i. e. 331 – 232
  • Első korszak kifejlesztette és kiteljesítette a sztoikus rendszert. Fontosabb képviselői
  • Khrüszipposz i. e. 280 – 207
  • Rodoszi Poszeidóniosz i. e. 135 – 51
  • Panaitiosz i. e. 185 – 110
  • A középső korszak ot Panaitiosz uralta, akinek munkásságával a görög filozófia bevonult Rómába. Képviselők
  • Seneca i. e. 4 – 65
  • Marcus Aurelius 121 – 180
  • Epiktétosz 55 – 135
  • A kései korszak képviselői vizsgálódásaik középpontjába morális kérdéseket állítottak. Főbb képviselők
                                     

1.6. Hellenisztikus filozófiai iskolák Szkeptikusok

A hellenisztikus filozófia azon gondolkodóit soroljuk ide, amelynek tagjai kételkedtek abban, hogy érzékeink és értelmünk révén képesek lennénk a dolgok természetének megismerésére, s ezért ítéleteink felfüggesztését javasolták. A szkeptikus filozófia alapja támadás volt minden olyan filozófia ellen amely azt állította magáról, hogy képes feltárni az igazságot.

A szkeptikus filozófián belül három irányzatot különböztethetünk meg:

  • éliszi Pürrhón kb. i. e. 360 – 270
  • Phleiuszi Timón i. e. 320 – 230
  • pürhonizmus t i. e. 4 – 3 század,
  • Kleitomakhosz 187/6 – 110/09
  • Larisszai Philón i. e. 1. század
  • Karneadész i. e. 214/13 – 129/128
  • a Középső és az Új akadémiát i. e. 3 – 1. század
  • Sextus Empiricus 2. század
  • szkeptikus Agrippa i. e. 1. század
  • Aeneszidémosz i. e. 1. század
  • új-pürhonizmus i. e. 1. századtól kezdve


                                     

1.7. Hellenisztikus filozófiai iskolák Eklekticizmus

A görög eklektó, válogat szóból kapta a nevét. Különösen a késői görög és alexandriai filozófiában volt jellemző. Azokat a filozófusokat soroljuk ide, akik sem egységes elvre épülőfilozófiai rendszert nem alkottak, sem pedig egyes filozófusokhoz nem csatlakoztak, hanem a különböző rendszerekből átvették mindazt, ami számukra helyesnek tűnt.

  • Cicero i. e. 106 – 43
                                     

1.8. Hellenisztikus filozófiai iskolák Újpüthagóreusok

A újpüthagóreusok, Püthagorasz a számokról, mint "őselvről”, mint a világ ősprincípiumairól szóló nézetét fejlesztették tovább. Meglátásuk szerint a számok közvetítők Isten és a világ közt.

  • apameai Nunéniusz 2. század
  • Apollóniosz filozófus 40 – 120
                                     

1.9. Hellenisztikus filozófiai iskolák Hellenizált keresztények

  • Hippói Szent Ágoston 354 – 430
  • Alexandriai Kelemen 150 – 215
  • Órigenész 185 – 254
                                     

1.10. Hellenisztikus filozófiai iskolák Neoplatonizmus

A neoplatonizmus kb. 250 – 550 a pogány ókor utolsó erőfeszítése arra, hogy egy olyan, mindent magába foglaló filozófiai rendszert alkosson, amely kielégítheti az ember minden szellemi igényét. Az iskola kísérletet tett arra, hogy átfogó, koherens képet adjon a világról és a világban helyet foglaló emberről. Érdekessége, hogy egy olyan istenségbe vagy alapelvbe vetett hitet tanított, amely olyan forrás, amelyből minden úgy áramlik ki, hogy eközben soha sem különül el tőle. Ez az emanáció kiáramlás a teremtés, amely kiapadhatatlan, akaratlan és időtlen aktus.

  • Iamblikhosz 245 – 325
  • Proklosz kb. 410 – 485
  • Boethius 480 – 524 "az utolsó római és az első skolasztikus”
  • Plótinosz kb. 204 – 270
  • Ammoniasz Szakkasz kb. 175 – 242
  • alexandriai Hüpatia kb. 370 – 415
  • Porphüriosz 233 – 309
                                     

2. Források

  • Rathmann János 1996: Idegen szavak a filozófiában; Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631875148
  • Filozófiai kisenciklopédia 1993, Magyar Könyvklub, ISBN 9630936739
  • Görög gondolkodok 4 – A kürénéi hedonizmus 1995, Kossuth Könyvkiadó. ISBN 9630937328
  • Görög gondolkodok 3 – A cinikus és a megarai filozófia 1994, Kossuth Könyvkiadó. ISBN 9630937522
  • Atlasz – Filozófia 1999, Athenaeum Kiadó. ISBN 9638596236
  • Bertrand Russell 2004: A nyugati filozófia története Göncöl Kiadó. ISBN 9639183482
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →