Back

ⓘ Hajléktalanság. A hajléktalanság egy életkörülmény, amelyben emberek nem rendelkeznek állandó, megfelelő minőségű és biztonságos lakhellyel. A hajléktalan ember ..



Hajléktalanság
                                     

ⓘ Hajléktalanság

A hajléktalanság egy életkörülmény, amelyben emberek nem rendelkeznek állandó, megfelelő minőségű és biztonságos lakhellyel. A hajléktalan emberek nem rendelkeznek kellő kapcsolati tőkével vagy jövedelemmel, amely átsegítené őket a lakhatási problémákon. Ennek hiányában nehezebben jutnak állandó jövedelmet biztosító munkahelyhez, nehezebben jutnak lakhatási lehetőséghez, élelmiszerhez, ruházathoz és mindazokhoz a javakhoz, amelyek az egyszerű túléléshez szükségesek egy mai ember számára.

Magyarországon többszöri, alkotmányellenesnek ítélt kísérlet után, 2018-ban szabálysértéssé nyilvánították a közterületi hajléktalanságot. Budapesten télen, a krízisidőszakban melegedők állnak rendelkezésre a hajléktalan emberek számára, ahol álláskeresés céljából és lakhatási ügyben internet és számítógép használatával is segítik őket. Bár pontos adatok nem hozzáférhetők, becslések szerint háromszor annyi hajléktalan ember él az országban, mint amennyi férőhely van a menhelyeken.

                                     

1. Meghatározás

A hajléktalanságnak nincs általánosan elfogadott meghatározása: a jogi definíció országonként egyedi, az elméleti megközelítés pedig az idők során változik. A FEANTSA Nemzeti Hajléktalanellátó Szervezetek Európai Szövetsége meghatározása szerint négy fő életkörülmény nevezhető hajléktalanságnak:

  • 4. nem megfelelő lakhatás
  • 2. lakástalanság csak átmeneti alvóhellyel rendelkeznek, például intézményben vagy menhelyen
  • 3. bizonytalan lakhatás bizonytalan bérleti körülmények, kilakoltatás vagy családon belüli erőszak által veszélyeztetettek
  • 1. fedél nélküliség bármiféle menedék nélkül, utcán alvás
                                     

2. A hajléktalanellátó rendszer

A hajléktalanellátó rendszer feladata a hajléktalanok felkutatása, ellátása, fejlesztése, az önálló életvitelhez szükséges képességek helyreállítása, habilitáció, rehabilitáció.

                                     

2.1. A hajléktalanellátó rendszer A hajléktalanellátó rendszer elemei

Nem a törvényi szabályozás, hanem a gyakorlat szerint:

  • Népkonyha: feladata napi egyszeri étkezési lehetőség biztosítása azok számára, akik más módon az étkezésüket megoldani nem tudják.
  • Éjjeli menedékhely: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása egy éjszakára. Éjszakáról éjszakára igénybe vehető, az időtartam korlátozása nélkül.
  • Hajléktalanok otthona: hajléktalanoknak tartós szállást nyújtó intézmény, amelynek feladata az átmeneti szálláshelyen egészségi állapota, vagy kora miatt nem gondozható hajléktalanok ellátása, ápolása, gondozása.
  • Nappali melegedő: feladata a hajléktalanok napközbeni tartózkodási lehetőség, tisztálkodási lehetőség, postai cím, csomagmegőrzés biztosítása, általában olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek a lakhatási lehetőség hiánya miatt a hajléktalan személy számára nem elérhetőek.
  • Hajléktalanok rehabilitációs intézménye: feladata a hajléktalan személyek rehabilitációja, az önálló életvitelhez szükséges képességek kialakítása.
  • Szociális Információs Szolgálat: feladata a hajléktalanok ügyintézésének támogatása, iratpótlás.
  • Átmeneti szállás: feladata szállás és kiegészítő szolgáltatások biztosítása meghatározott időtartamra általában 3 hó és 2 év között.
  • Utcai szociális munka: feladata az utcán élő hajléktalanok segítése, az ismeretlen hajléktalanok felderítése, a fizikai szükségletek kielégítése, alapvető ügyintézés, információs segítségnyújtás, majd lehetőség szerint szakellátásba továbbítás.
  • Krízisvonal: regionális diszpécserszolgálatok segítik a krízishelyzetbe került, hajléktalan, vagy hajléktalansággal veszélyeztetett személyeket, családokat.


                                     

3. Hatóságok és a hajléktalanság

A magyar parlament 2011-ben törvényt hozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetéséről. A törvény számos vitát váltott ki Magyarországon és külföldön egyaránt, míg végül az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. A vita azonban nem ért véget, önkormányzatok más eszközökkel próbálták tiltani az utcán történő lakást.

                                     

4. A hajléktalanság története Magyarországon

Hajléktalan az 1993. évi III. törvény Szociális törvény alapján:

  • ellátási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
  • igazgatási szemléletű meghatározás: hajléktalan az, aki bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, kivéve, ha bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás.
                                     

4.1. A hajléktalanság története Magyarországon Kialakulásának gazdasági okai

A Központi Statisztikai Hivatal 1962 óta végez kutatásokat, azóta vannak pontosabb információink a magyarországi helyzetről. Az 1968-as gazdasági reformot követően 1978-ig a reálbér nőtt, azután csökkent, ezért mindazok a háztartások, amelyek elsősorban bérből éltek, nehezedő anyagi körülmények közé kerültek. Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése azonban lelassult, 1982-től stagnált, majd 1990-től csökkent. Ez a folyamat eredményezte a létminimum alatti kategória növekedését. A jövedelmek szóródása jelentősen nőtt, emelkedett a "gazdagodás” mértéke, ezzel arányosa a szegények elszegényedése is fokozódott.

                                     

4.2. A hajléktalanság története Magyarországon Hajléktalanok Menhelye Egylet

A századfordulóra 1876 létrehozták a Hajléktalanok Menhelye Egyletet menhelyek alapítása és fenntartása céljából. Az első világháború után a lakáshelyzet tovább súlyosbodott. Az elcsatolt országrészekről tömegesen vándoroltak a főváros felé. Emellett tovább nőtt a munkanélküliség, csökkentek a reálbérek. A második világháború után a szétbombázott hajléktalanellátó intézményeket is elkezdték rendbe hozni, de ez rövid ideig tartott. Az 1950-es évektől ugyanis megváltozott a hivatalos ideológia, a hajléktalan kifejezés megszűnt jogi kategória lenni. A menhelyek és szükséglakások helyett állami bérlakások jöttek létre. Az új paradigma értelmében sem szegénység, sem hajléktalanság nem létezett többé. A kapitalista rendszerváltás időszakának 1989 sajátos szociálpolitikai gondjaként jelent meg újra hazánkban a rohamosan növekvő mértékű hajléktalanság és ennek tudatosodása. 1989 után a munkahelyek jelentős hányada megszűnt, amely a lakosság elszegényedéséhez vezetett. Robbanásszerűen nőttek a szociális és társadalmi különbségek.



                                     

4.3. A hajléktalanság története Magyarországon Az 1990-es évektől napjainkig

Az 1990-es évek közepén a szegénység nyilvánvalóan Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi problémája, Budapest és a "vidék” szétválása kiéleződött. A kapitalista rendszerváltás időszakának 1989 sajátos szociálpolitikai gondjaként jelent meg újra hazánkban a rohamosan növekvő mértékű hajléktalanság és ennek tudatosodása.

A nyílt pénzügyi válság után 2009 a kormány kénytelen volt jelentős megszorító intézkedések meghozatalára, mely összességében a szegénységben, illetve mélyszegénységben élőket sújtja. A magyar parlament 2011-ben törvényt hozott a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetéséről. A törvény számos vitát váltott ki Magyarországon és külföldön egyaránt, míg végül az Alkotmánybíróság érvénytelenítette. A vita azonban napjainkig sem ért véget, az önkormányzatok más eszközökkel próbálják tiltani az utcán történő életvitelszerű tartózkodást. Becslések alapján Magyarországon legalább 50 ezer ember "effektív hajléktalan".

                                     

4.4. A hajléktalanság története Magyarországon Veszélyeztetettek

A lakosság harmada szegénynek számít, több mint tizede leszakadt a társadalomról, kirekesztettségben él. Veszélyeztetettek a munkanélküliek, feketemunkások hisz ők, nyugdíj nélkül vagy alacsony nyugdíjjal fognak megöregedni, gyermekes/sokgyermekes családok, nyugdíjasok, tartós betegségben vagy fogyatékossággal élők egy része és teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok.

                                     

5. További információk

  • Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal
  • Hogyan segíthetsz hajléktalan embertársaidnak? - A Város Mindenkié összefoglalója

Civil szervezetek, menhelyek

  • Utcajogász
  • Menedékház Alapítvány
  • Food Not Bombs Budapest
  • MyBudapest Photo Project
  • Menhely Alapítvány
  • Hajléktalanokért Közalapítvány
  • "RÉS" Szociális és Kulturális Alapítvány
  • Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei
  • Utcáról Lakásba Egyesület
  • Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr

Kiadványok

  • Galambos Ádám szerk.: Hajléktalan?, digitális kiadvány, 2014.
  • Iványi Gábor: Hajléktalanok, mek.oszk.hu
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →