Back

ⓘ Archaizmus. A nyelvészetben az archaizmus terminus olyan nyelvi jelenséget nevez meg, amely elavult vagy elavulófélben van, de még használják egyes nyelvváltoza ..



                                     

ⓘ Archaizmus

A nyelvészetben az archaizmus terminus olyan nyelvi jelenséget nevez meg, amely elavult vagy elavulófélben van, de még használják egyes nyelvváltozatokban. Nyelvi jelenség archaizmusként való minősítése csak a köznyelv a nyelvtörténet egy bizonyos pillanatában levő állapotához viszonyítva lehetséges.

A terminusnak van egy szűken szakmai, nyelvrendszeri jelentése is. Eszerint archaizmus az is, ami kivétel az aktuális nyelvben, de valamikor nem volt az. Ilyen például a fagy szó főnévi alakjával való használata igeként is: Minden reggel fagy.

                                     

1.1. Archaizmustípusok A nyelv aspektusai szerint

Archaizmusok a nyelv mindegyik aspektusában találhatók. Eszerint az archaizmus lehet:

  • hangtani, amelyben beszédhang vagy hangcsoport cserélődött ki
magyarul mért, nékem, ösmer, lyány, csudálatos, kokas ; franciául m ol vs. m ou ’puha’: Quand le fruit est un peu mol ’Amikor a gyümölcs kissé puha’ Henri de Montherlant; románul h itlean vs. v iclean ’ravasz’; oroszul п ии т piit vs. по э т poet ’költő’;
  • alaktani
magyarul adn ók vs. adná nk ; franciául kötőmód plus-que-parfait a feltételes mód múlt idő jelentésével: S’il eût accepté cette proposition de loi, il eût déclenché des réactions violentes vs S’il avait accepté cette proposition de loi, il aurait déclenché des réactions violentes ’Ha elfogadta volna ezt az törvényjavaslatot, heves ellenállást robbantott volna ki’; románul egyes nőnem többes számú főnevek -e végződése, pl. inim e vs. inim i ’szívek’;
  • mondattani
magyarul főnév használata igeként, de igeképző nélkül: Minden reggel fagy ; franciául tárgy + főnévi igenév szórend vs. főnévi igenév + tárgy: sans coup férir ’küzdelem nélkül’ szó szerint ’nélkül ütés ütni’ vs. sans dire un mot ’szó nélkül’ szó szerint ’nélkül mondani egy szó’; románul részes esetű főnévvel kifejezett birtokos vs. birtokos esetű: stăpân vieții mele vs. stăpân al vieții mele ’életem ura’;
  • írásbeli
magyarul Rajtad mindent ts ókolnék Weöres Sándor: Psyché; franciául faulx vs. faux ’hamis’;
  • lexikai, amely többféle lehet.

Egyes szavak a megnevezett valósággal denotátummal együtt vesznek ki a köznyelvből. Egyes nyelvészek historizmusoknak nevezik ezeket, mások valódi vagy fogalmi archaizmusoknak, de egyesek nem tartják őket archaizmusoknak, hanem csak historizmusoknak. Példák:

magyarul dézsma, kopja, széncsata, téesz ; angolul hansom 19. századbeli lovaskocsi-típus; franciául haut-de-chausses buggyos nadrágféle; románul dijmă ’dézsma’; oroszul кафтан kaftan ’kaftán’.

Olyan archaizmusok is vannak, amelyek a denotátumuk nélkül avulnak el. Ezeket egyes nyelvészek nem valódi archaizmusoknak nevezik, mások pedig csak ezeket tartják archaizmusoknak, a historizmusokkal együtt pedig "elöregedett szavak”-ról beszélnek. Közöttük is többféle van.

  • A névbeli archaizmust más szó helyettesíti ugyanazt a valóságot megnevezendő
magyarul rér vs. sógor, kaszab vs. mészáros, isa vs. bizony ; angolul comradery vs. companionship ’baráti kapcsolat’; franciául moult vs. beaucoup de ’sok’; románul polcovnic vs. colonel ’ezredes’. oroszul сполох szpoloh vs. тревога trevoga ’riadó’;
  • A jelentésbeli archaizmus mást nevez meg, mint az aktuális nyelvben
magyarul marha – egykor "kincs, vagyon”; franciául être navré – egykor ’sérültnek lenni’, ma ’sajnálni valamit’; románul rost – egykor ’száj’, ma ’értelem, cél’; oroszul позор pozor – egykor ’látvány’, ma ’becstelenség’.
  • apokopé: pedig len vs. pedig ;
  • metatézis: pök vs. köp.
  • szinkópa: győze de lem vs. győzelem ;
  • A formai archaizmus olyan szó, amelyben másfajta hangtani változás történt, mint beszédhang helyettesítése, például

Egyes nyelvészek olyan lexikai archaizmusok kategóriáját is elkülönítik, amelyek képző megváltoztatásával lettek azokká, pl. oroszul друж ество druzsesztvo → друж ба druzsba ’barátság’, рыб арь ribar → рыб ак ribak ’halász’.

                                     

1.2. Archaizmustípusok Elöregedési és ismertségi fokuk szerint

Ebből a szempontból két archaizmuskategória van, amelyek között nincs éles határ:

  • Vannak olyan régiek, hogy a nyelvhasználók már nem ismerik őket, és csak magyarázat segíti a megértésüket, például régmúlt időkből való fogalmi archaizmusok.
  • Léteznek olyanok is, amelyeket még ismernek a nyelvhasználók, de csak a passzív szókincsükben vannak meg. Ilyenek lehetnek régiek, de viszonylag nem régiek is, mint a mai magyar nyelvben olyan szavak, mint téesz, tanácselnök stb.

Az utóbbi példák azt bizonyítják, hogy egyes archaizmusok társadalmi-politikai változások nyomán lesznek azokká. Ugyanilyen okokból egyes archaizmusok elveszítik ezt a minőségüket, amikor visszakerülnek az aktív szókincsbe.

A magyar nyelvben ilyenek példáuk az 1990 után megjelent középosztály vagy piacgazdaság szavak.

A Független Horvát Állam idejében 1941–1945 a horvát sztenderdben neologizmusokkal helyettesítettek olyan szavakat, amelyek a szerb sztenderdben is megvoltak. Ezeket a kommunista Jugoszlávia idejében kivetették a sztenderdből, de amikor Horvátország független lett 1991-ben, visszavették őket. Például hivatalosan a vojarna ’laktanya’ szót használják a kasarna helyett, vagy a časnik ’tiszt’ szót az oficir helyett.

                                     

1.3. Archaizmustípusok Használóik szerint

Az archaizmusok használata bizonyos nyelvhasználó-kategóriákra korlátozódik.

Egyes archaizmusokat az idősebb nemzedékek használnak. Francia példa erre a réacteur szó, amelyet ’reakciós’ jelentéssel használtak a Párizsi Kommün alatt idősebb forradalmárok, de archaizmus lett, miután fiatal forradalmárok a réactionnaire szót használták helyette.

Más archaizmusok a sztenderd nyelvváltozat szokásos regiszteréhez viszonyítottak, tehát nem archaizmusokként vannak jelen más nyelvváltozatokban.

Archaizmusok többek között egyes nyelvjárásokban maradnak fenn. Ilyen értelemben egyes nyelvészek archaizáló nyelvjárásokról beszélnek újítókkal szemben. Minél elszigeteltebb egy nyelvjárás, annál inkább tart meg archaizmusokat. A nyelvjárások mindegyik aspektusában vannak archaizmusok:

  • hangtaniak
magyarul mért, nékem, ösmer, lyány, csudálatos, kokas ; románul vă z a munténiai nyelvjárásban vs. vă d ’látok’;
  • alaktaniak
magyarul az íra, írt vala, írt volt igealakok a kalotaszegi nyelvjárásban; franciául un horloge hímnem Rouen környékén vs. une horloge nőnem ’toronyóra, falióra’;
  • mondattaniak
franciául aller à messe névelő nélkül Vallóniában vs. aller à la messe határozott névelővel ’misére menni’; románul S-o dus a ara főnévi igeneves szerkezet a máramarosi nyelvjárásokban vs. S-a dus să are kötőmódos szerkezet ’Elment szántani’;
  • lexikaiak
magyarul aszú vs. száraz ; franciául souper Svájcban, Belgiumban, Québec-ben stb. vs. dîner ’vacsora’; románul arină nyugati nyelvjárásokban vs. nisip ’homok’;

Vannak archaizmusok egyes szaknyelvekben is. A franciában ilyenek une espace nn. ’szóköz’ a nyomdászati szaknyelvben vs. un espace hn. ’űr’, vagy az icelui mutató névmás a jogi szaknyelvben vs. celui-ci ’ez’.



                                     

1.4. Archaizmustípusok Spontán vagy tudatos használatuk szerint

A nyelvjárási archaizmusok nem archaizmusok azon nyelvjárást beszélők tudatában, akik nem ismerik a sztenderd nyelvváltozatot, vagy ismerik, de nem tudják egyik vagy másik nyelvi jelenségről, hogy nincs a sztenderdben.

Ugyancsak spontán módon használatosak olyan archaizmusok, amelyek csak elszigetelten azok, de azon állandósult szókapcsolatok, amelyekben megvannak nem archaizmusok. Ilyenek például:

magyarul szer ’rend, sor’ a se szeri, se száma szókapcsolatban; franciául férir ’ütni’ a sans coup férir ’küzdelem nélkül’ szókapcsolatban; románul brâncă ’kéz’ az da în brânci ’agyondolgozni magát’ szókapcsolatban; oroszul воздыхание vozdihanyije ’sóhaj’ a ни гласа ни воздыхания nyi glasza nyi vozdihanyija ’síri csend’ szó szerint ’se hang, se sóhaj’ szókapcsolatban.

Tudatosan használják az archaizmusokat a szaknyelvekben, mint a fentebb említett franciákat. Idetartoznak azok a fogalmi archaizmusok is, amelyeket a történelmi szakmunkákban használnak.

Külön említendők meg a tudatosan stílushatás elérésének céljából, alakzatként használt archaizmusok, amelyek múlt korszakok megjelenítését segítik elő irodalmi művekben. Ezek is eltérések a sztenderd nyelvváltozattól. Példák:

magyarul Kik olvasandják ezt, majd elképűlnek, / Ha ő szívükben hív érzések fűlnek. Ady Endre: Krónikás ének 1918-ból; franciául Au moment même qu’il naissait, le feu prit à la maison. Dans le remue-ménage, on renversa sur l’ enfaçon un pot de crème ’Pont amikor megszületett, tűz ütött ki a házban. A felfordulásban egy fazék tejfölt öntöttek a kisgyermekre’. románul În fața lor muții și hadâmbii au adus îndată pe mireasă acoperită cu hobot ’Előttük a némák és az eunuchok azonnal előhozták a lefátyolozott menyasszonyt’ Mihail Sadoveanu.

Nemcsak az irodalomban találhatók stiláris archaizmusok, hanem például a francia pallérozott regiszterben is, vicces vagy gúnyos szándékkal, pl. moult vs. beaucoup de ’sok’, occire vs. tuer ’ölni’.

Egyes archaizmusok nyelvjárásiak, tehát az adott régió beszélői által spontán módon használtak, de ugyanakkor stilárisak is, azaz tudatosak, amikor irodalmárok használják őket, elsősorban helyi színt adandó azon műveiknek, amelyek cselekménye az illető régióban zajlik, például:

magyarul Turi Dani hajnalban ment el hazulról, most délére jár, érzi, hogy köszönni kén az asszonynak, vagy legalább szót vetni neki. Móricz Zsigmond: Sárarany; franciául az avant que de vs. avant de ’mielőtt’ elöljárószó értékű szókapcsolat Île-de-France-i és Orléans régiójabeli falvakban, valamint klasszikusokat utánzó íróknál.
                                     

2. Források

  • románul Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok. Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 Hozzáférés: 2020. március 30.
  • Bokor József. Szókészlettan. A. Jászó Anna szerk. A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 164–196. o. Hozzáférés: 2020. március 30.
  • románul Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici Nyelvészeti terminusok szótára. Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline DTL Hozzáférés: 2020. március 30.
  • angolul Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics Nyelvészeti és hangtani szótár. 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 Hozzáférés: 2020. március 30.
  • franciául Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique Nyelvészeti szótár. Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • angolul Grčević, Mario. Some remarks on recent lexical changes in the Croatian language Megjegyzések a horvát nyelvben történt újabb lexikális változásokról. Lucic, Radovan szerk.: Lexical Norm and National Language. Lexicography and Language Policy in South-Slavic Languages after 1989. 150–163. o. München: Verlag Otto Sagner. 2002. Hozzáférés: 2020. március 30.
  • oroszul Jarceva, V. N. szerk. Лингвистический энциклопедический словарь Nyelvészeti enciklopédiai szótár. Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 Hozzáférés: 2020. március 30.
  • franciául Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak. 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. ISBN 978-951-39-4260-1 Hozzáférés: 2020. március 30.
  • Király Lajos. A mai magyar nyelvjárások. A. Jászó Anna szerk. A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 437–476. o. Hozzáférés: 2020. március 30.
  • Nádasdy Ádám. Az archaizmus. Magyar Narancs. 2004. január 8 Hozzáférés: 2020. március 30.
  • románul Sala, Marius szerk. Enciclopedia limbilor romanice Az újlatin nyelvek enciklopédiája. Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1
  • Szathmári István főszerk. Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. Budapest: Tinta. 2008
  • franciául Zumthor, Paul. Introduction aux problèmes de l’archaïsme Bevezetés az archaizmus kérdéseibe. Cahiers de l’Association internationale des études françaises. 1967. 19. sz. 11–26. o. Hozzáférés: 2020. március 30.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →