Back

ⓘ Nyelvészet. Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvés ..



Nyelvészet
                                     

ⓘ Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:

  • Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;
  • Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;
  • Kontextuális vagy független: ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a "makrolingvisztika” és "mikrolingvisztika” kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan "mikroökonómia” kifejezéséhez az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.
                                     

1. Az elméleti vagy általános nyelvészet nyelvtan területei

Az elméleti nyelvészetet gyakran számos jól elkülöníthető területre bontják, melyeket egymástól többnyire függetlenül is lehet vizsgálni. Az alábbi felosztás általánosan elfogadott:

  • fonológia: azaz nyelvi hangtan, a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány;
  • szemantika: a nyelvi jelentés tudománya szémeion = jel;
  • fonetika: azaz beszédhangtan, a beszédhangokkal foglalkozó tudomány fóné = hang;
  • szintaxis: magyarul mondattan, annak tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat szün-tattó = összerak, alkot;
  • morfológia: azaz szóalaktan, a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya: miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből morfémákból szavak morfé = alak;
  • pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben kontextusokban praxisz = gyakorlat.
  • Szociolingvisztika: A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. Kialakulásában a szociológia és a nyelvészet játszottak meghatározó szerepet, de az antropológiai kutatások is hatással voltak egyes irányzataira.

Ezek a szakterületek olykor átfedik egymást: például létezik morfofonológia, morfoszintaxis stb. A szemantika az összes jelentéses nyelvi elemmel foglalkozik, a morfémától a szintagmáig, sőt talán nagyobb szövegegységekkel is. Ettől eltekintve azonban mindegyik terület rendelkezik egy központi koncepcióval ami köré kutatása és tudományos vizsgálata csoportosul.

                                     

2. Történeti nyelvészet

A nyelvet diakrón szempontból vizsgálja, tehát azzal foglalkozik, hogy az idők során milyen változásokon ment keresztül az adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb. Ehhez összehasonlító adatokat rokon, szomszéd és egyéb nyelvek, valamint nyelvemlékes adatokat használ forrásként.

                                     

3. Alkalmazott nyelvészet

Nyelvtechnológia

A nyelvtechnológia a természetes nyelvű szövegek számítógéppel történő feldolgozásával foglalkozik. A tudományterület részleges átfedésben van a számítógépes nyelvészettel.

A nyelvészet erőforrásait, módszereit és eszközeit nem csak leíró céllal, hanem konkrét technika megoldások megvalósítására is használja, mint például a gépi fordítás vagy a tartalomelemzés.

A nyelvtechnológia egyik szakága a nyelvfeldolgozás Human Language Processing vagy HLT. Lényegében az emberi vagy természetes nyelvnek gépi, számítógépes eszközökkel való feldolgozását jelenti. A kutatás, alkalmazás témája vagy célja a megrendelőtől függ. Főbb megrendelőnek számítanak az egyes nemzeti egyetemek és kutatóintézetek, a kormányok, nemzetközi hatalmi csoportosulások, az Európai Unió, az iparvállalatok stb.

A nyelvtechnológia művelőinek alapképzettsége vagy nyelvészeten kívüli szakterülete rendszerint matematika, számítástechnika, könyvtár- vagy információtudomány, illetve gyakori a villamosmérnöki vagy egyéb műszaki háttérrel ide érkező szakember.



                                     

4. Kontextuális nyelvészet

Kontextuális nyelvészetnek azt a tudományt nevezzük, ahol a nyelvészet kölcsönhatásban áll egyéb akadémiai tudománnyal. Ehhez képest az elméleti nyelvészetben a nyelvet magáért a nyelvért tanulmányozzák. Az ún. interdiszciplináris nyelvészeti területeken azt vizsgálják, hogy a nyelv hogyan lép kölcsönhatásba a természettel. Az olyan társadalomtudományok, mint szociolingvisztika, antropológiai nyelvészet és nyelvészeti antropológia a társadalom és a beszédtevékenység közötti kapcsolatot tanulmányozzák.

A kritikus diszkurzus elemzés tudományánál a retorika és a filozófia kapcsolatban áll a nyelvészettel.

A pszicholingvisztika és a neurolingvisztika ötvözi az orvostudományt és a nyelvészetet.

A nyelvészet egyéb tudományközi területei közé tartozik a nyelvelsajátítás, fejlődéstani nyelvészet, komputációs nyelvészet és a kognitív tudomány.

                                     

5. Egyedi beszélők és nyelvi közösségek

Valójában, és ez könnyen belátható, mindenki más nyelvet beszél, hiszen a nyelvelsajátítás egyénileg történik, a világról alkotott képzetek és az ezekhez kapcsolódó nyelvi jelentések az illető beszélő nyelvi és egyéb tapasztalataitól, illetve készségeitől függenek. A nyelv mégis kizárólag közösségben létezik, mégpedig az egymással nyelvi kommunikációt folytatni képes beszélők közösségeiben.

                                     

6. Leíró és előíró nyelvtanok

Leíró deskriptív nyelvész, aki a nyelvi jelenségeket megpróbálja mások számára is érthetően közölni. Előíró preskriptív az, aki a megpróbálja megmondani, hogyan kell helyesen beszélni.

                                     

7. Beszéd vagy írás

A beszélt nyelv az elsődleges az írott nyelvvel szemben, azonban egyik sem fölérendeltje a másiknak. A beszélt nyelv általános jellemzői:

  • Gyakrabban informális mint formális.
  • Szupraszegmentális összetevőkre támaszkodik.
  • Változékonyabb, mint az írott nyelv, normája nem merev.
  • Általában előkészítés nélkül történik.
  • Nagymértékben függ a beszédhelyzettől.
  • Egyszeri, időhöz kötött.
  • Hangzó formában valósul meg.
                                     

8. Jelentős nyelvészek és irányzatok

  • Leonard Bloomfield
  • Edward Sapir
  • Joseph Greenberg
  • Louis Hjelmslev
  • William Labov
  • Ghilad Zuckermann
  • Ferdinand de Saussure
  • Noam Chomsky
  • August Schleicher
                                     

9. Külső hivatkozások

  • Az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék honlapja
  • Language Miniatures – nyelvi ismeretterjesztő cikkek angolul
  • Magyarító szójegyzék
  • Rövidítések kategóriák szerint
  • Forum on Linguistics
  • Nyelvtanvar.hu - nyelvoktatási intézmény
  • Egy lexikográfiai adatbázis
  • Modern Talking – nyelvi ismeretterjesztő cikkek Nádasdy Ádám
  • Modern Talking
  • Nyelvi tanácsadás
  • Applied Linguistics hivatalos oldala
  • Nyelvészet.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Szómagyarító oldal
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →