Back

ⓘ A földrajzi nevek helyesírása a tulajdonnevek helyesírásán belül különálló, nagyobb csoportot képez a típusaik változatossága miatt. A magyar helyesírás szabály ..



                                     

ⓘ A földrajzi nevek helyesírása

A földrajzi nevek helyesírása a tulajdonnevek helyesírásán belül különálló, nagyobb csoportot képez a típusaik változatossága miatt. A magyar helyesírás szabályai érvényes kiadása a 172–185. pontjában tárgyalja, a részletesebb szabályozást pedig A földrajzi nevek helyesírása és az Osiris kiadó Helyesírás c. kötete ismerteti. Az egyes típusok írásmódjához konkrétan az alábbi szempontok vehetők alapul.

                                     

1. A tulajdonnevekre vonatkozó általános szabályok érvényesülése

Az egyéb tulajdonnevekre vonatkozó szabályok általánosságban a 152. pont, különösen pedig a 208–211. és 215–217. pontok többnyire a földrajzi nevekre is vonatkoznak:

  • Nem ide soroljuk azokat a neveket, ahol az y valamely más betűegyüttes része: ilyenkor már kötőjelet teszünk, például Sydney és sydney-i az ey betűkapcsolat miatt.
  • Ha az -i melléknévképző eleve i -re végződő szóhoz járul, a képző nem ismétlődik meg: Zamárdi és zamárdi, Helsinki és helsinki.
  • A néma betűhöz és írásrendszerükben szokatlan betűegyüttesekhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat, pl. Glasgow-ban, Montreaux-ig, Bordeaux-ból; ez a kötőjel melléknévképzéskor is megőrződik, viszont a szó kisbetűsre módosul: glasgow-i, montreaux-i, bordeaux-i.
  • A megszokottabb betűkapcsolatokhoz ch, th, sh stb. viszont kötőjel nélkül, a megközelítő magyar kiejtésnek megfelelően kapcsoljuk a toldalékokat, pl. Greenwich, Greenwichben, Greenwich cs el, g reenwichi.
  • Az idegen neveknek többnyire megőrizzük eredeti írásmódját, pl. Sevilla, Hawaii, Loire, ideértve a mellékjeleiket is, pl. Łódź, Liepāja.
  • Toldalék kapcsolásakor a két mássalhangzóhoz kapcsolódó, velük egyező harmadik elé kötőjel kerül, pl. Bükk-kel, Bonn-nal 93. pont.
  • Egyes formáknál tekintetbe vesszük a magyarban meghonosodott alakokat, és ennek megfelelően írjuk ezeket, pl. Párizs, Szajna, Temze.
  • Y -ra végződő nevekhez bár kiejtésük változatlan szintén kitesszük az -i-t, ha melléknevet képezünk belőlük, pl. Coventry és coventryi, Vichy és vichyi.
  • A nem latin írásrendszert használó nyelvekből átvett alakoknál magyar átíráshoz folyamodunk, pl. Athén, Kairó, Himalája.
  • Egyéb toldalékok előtt természetesen a szó végi -a és -e is megnyúlhat idegen nevekben éppúgy, mint a magyar megnevezésekben, bár ezeket a magánhangzókat az -i képző nem érinti: Sinaia és sinai a i, Tampere és tamper e i, ugyanakkor Sinai á t, Tamper é t.
  • A szó végi -o, -ö betűk idegen földrajzi nevekben is megnyúlnak az -i képző előtt: Malmö és malm ő i, Oslo és osl ó i.

Az alább részletezett sajátos szabályok közül is több olyan akad, amely a tulajdonnevek szabályaiból következik, illetve más vonatkozó szabályokkal analóg módon működnek, például a Mátra hegység, Gyöngyös város írásmód a 126. pontban szereplő Fazekas úr, Nagy család esetének, illetve a 194. pontban írott Audi gépkocsi, Omnia kávé stb. esetének felel meg, míg a melléknévképzővel ellátott alakok írása alapvetően a 161. pont mintáját, a személynevek írásmódját tükrözi móriczi, rippl-rónais és Széchenyi István-i. A csillagászati elnevezések szintén a földrajzi nevekhez hasonlóan íródnak pl. Androméda-köd és Androméda-ködbeli, l. 185. pont. A különírt földrajzi nevek egyik csoportjában, az államnevekben az intézménynevek írására lehet ráismerni 187. pont.

                                     

2. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai

A földrajzi nevek írásának alapelveit a szabályzat 172. pontja ismerteti.

Az egybeírás

Az egybeírt alakú nevek közé tartoznak az ország- és országrésznevek, egyes tájegységek neve, másrészről pedig a magyar helységnevek és helységrésznevek.

                                     

2.1. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Az egyelemű földrajzi nevek

Egyes földrajzi nevek egyeleműek, így ezekre csak az alapszabály vonatkozik minthogy az elemek kapcsolásának kérdése nem merül fel:

  • A földrajzi neveket – más tulajdonnevekhez hasonlóan – alapformájukban nagybetűvel, melléknévképzős alakjukban pedig kisbetűvel írjuk, pl. Európa és európai.
                                     

2.2. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Tulajdonnevek összekapcsolásából mellérendeléséből alakult földrajzi nevek

Ha a földrajzi névnek mindegyik eleme tulajdonnév alapvetően egyenrangú elemeket kapcsol össze, természetesen mindet nagybetűvel írjuk: Kál-Kápolna vasútállomás, Győr-Moson-Sopron megye.

  • Ugyanígy kezeljük azokat az eseteket is, ahol a helységnévhez a helységrész tehát alegysége nevét kapcsoljuk: Érd-Ófalu.
  • Ezek melléknévképzős alakjainál azonban a képző mindegyik elemet kisbetűssé teszi: k ál- k ápolnai, g yőr- m oson- s oproni, é rd- ó falui.
                                     

2.3. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai A nagykötőjeles írásmód

Valamettől valameddig viszony kifejezésére földrajzi nevekben is a nagykötőjelet használjuk, pl. Budapest–Bécs útvonal, valamint Volga–Don-csatorna, Baradla–Domica-barlangrendszer.

  • Ha az -i -beli képző a szó végén eleve tulajdonnévhez járul, akkor nemcsak a közvetlenül érintett elem, hanem a másik, vele egyenrangú elem is kisbetűs lesz: b udapest– b écsi.
  • Ha viszont a melléknévképző a szó végén földrajzi köznévhez kapcsolódik, akkor a nagykötőjellel kapcsolt tulajdonnévi elemek írásmódja nem változik: V olga– D on-csatornai, B aradla– D omica-barlangrendszeri.

Hasonlóképpen írjuk az olyan névtársításokat tartalmazó kapcsolatokat, mint C seh– M orva-dombság, Z ala– S omogyi-határárok.

  • Ezekben melléknévképző kapcsolása esetén a köznévi elemek kisbetűsre váltanak: cseh–morva-dombsági, a több tagra együttesen vonatkozó képző pedig mindegyik elemet kisbetűssé teszi: z ala– s omogyi-határároki.


                                     

2.4. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Az egybeírás

Az egybeírt alakú nevek közé tartoznak az ország- és országrésznevek, egyes tájegységek neve, másrészről pedig a magyar helységnevek és helységrésznevek.

                                     

2.5. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Ország-, országrésznevek és egyes tájegységek neve

A fenti csoportba tartozó neveket akkor is egybeírjuk kötőjel nélkül, ha több elemből állnak: Németország, Elefántcsontpart országok, valamint Kisalföld, Dunakanyar, Hegyalja, Csecsenföld, Palócföld országrészek, tájegységek.

                                     

2.6. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Magyar és egyes külföldi helység- és helységrésznevek

A magyar helységneveket és helységrészneveket egybeírjuk, pl. Budapest, Balatonalmádi település, valamint azon külföldi településneveket is, amelyek magyar megfelelője magyar nyelvű elemekből áll, pl. Újvidék, Fokváros.

  • Ez az egybeírás a szűkebb értelemben vett földrajzi nevektől is megkülönböztetést jelenthet, például a Vonyarcvashegy írásmód egybeírása jelöli, hogy nem hegyről, hanem településről van szó, amint a Gellérthegy forma egybeírása városrészt jelöl, szemben a konkrét hegyre utaló Gellért-hegy alakkal.
  • A fenti neveket akkor is egybeírjuk, ha tulajdonnevek szerepelnek bennük: Wekerletelep, Ferencváros a tulajdonnevek a szó belsejében kisbetűsek lesznek: Alsóbélatelep.
  • A többelemű tulajdonnevek azonban itt is megőrződnek, és az egybeírást ilyenkor kivételesen kötőjel váltja fel: József Attila-telep, Biczó István-kert vö. a fenti Wekerletelep típussal.
  • Az egybeírás e kategória esetén akár a szótagszámlálás szabálya ellenében is érvényesül: Szépkenyerűszentmárton. Ez tehát szembenáll a tulajdonnév és köznév kapcsolatának a 166. pontban ismertetett szokásos kötőjeles írásmódjával.


                                     

2.7. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Mai és történelmi államnevek

A különírt földrajzi nevek egyik csoportja a mai és történelmi államnevek, amelyeknek mindegyik elemét nagybetűvel írjuk, pl. F rancia K öztársaság, R ómai B irodalom, S uriname K öztársaság.

  • Ezek -i -beli képzős formájában mindegyik elemek kisbetűsre vált, csupán a tulajdonnévi elemek maradnak nagybetűsek, pl. f rancia k öztársasági, r ómai b irodalmi és természetesen dél- a frikai k öztársasági, ugyanakkor S uriname k öztársasági.
  • A különírt elemek tagjai között lehetnek olyanok, amelyekben kötőjel szerepel, az itteni utótag azonban nem válik nagybetűssé a fő elemek mintájára, pl. a Dél-Afrika tulajdonnévből képzett dél-afrikai melléknévnek csak a kezdőbetűje lesz nagybetűs a D él- a frikai K öztársaság államnévben.
                                     

2.8. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Államrészek neve

A különírt földrajzi nevek másik csoportját az államrészek neve alkotja, amelyeknek csak a szorosan vett tulajdonnévi elemeit írjuk nagybetűvel, pl. Ungvári járás, Voronyezsi terület, Baranya megye, Kent grófság, New York állam.

  • Ezek tulajdonnévi azaz gyakorlatilag -i nélküli elemei – de csak azok – szintén kisbetűsre váltanak, ha a névhez melléknévképző járul, pl. u ngvári járási, v oronyezsi területi, azonban B aranya megyei, K ent grófsági, N ew Y ork állambeli.
                                     

2.9. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Közterületek neve

A harmadik csoportot a közterületek neve alkotja: ide nemcsak az utcák, utak, terek stb. neve, hanem például a hidak neve is tartozik: Váci utca, Március 15. tér, Erzsébet híd.

  • Ezek tulajdonnévi elemeinek nagybetűi szintén megőrződnek melléknévképző hozzákapcsolása esetén: Váci utcai, Március 15. téri, Erzsébet hídi.
                                     

2.10. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Jelölt szókapcsolatok földrajzi névként

Végül negyedik csoportként egyes nyelvtanilag jelölt szókapcsolatok is földrajzi névvé válhatnak. Ezek különírása megőrződik, és csak az egész szerkezet kezdőbetűje valamint a névben előforduló esetleges tulajdonnév lesz nagybetűs, pl. Keveset érő, Székre járó, Tilos alja.

  • Sajátos esetet alkotnak az utóbbi csoportban a jelölt birtokos szerkezetek, amelyek ha melléknévképzőt kapnak, elveszítik a birtokjelet -a/-e/-ja/-je, ugyanakkor továbbra is az eredeti alaknak megfelelően kezeljük őket, nem pedig a jelöletlen birtokos kapcsolatot vesszük figyelembe, pl. Duna mente és Duna menti különírva, Vác környéke és Vác környéki különírva, hasonlóképpen: Duna–Tisza köze és Duna–Tisza közi, tehát nem kerül kötőjel a melléknévképzős alakba.
  • Ezek melléknévképzővel megőrzik mindegyik kezdőbetűt, pl. Keveset érői, Székre járói, Tilos aljai.
                                     

2.11. A földrajzi nevek írásának sajátos szabályai Látszólag ide tartozó különírt esetek

  • Egyes esetekben kevésbé közismert, hogy meddig terjed a voltaképpeni tulajdonnév, így ez is hibaforrás lehet, pl. Fertő tó, Krím félsziget, La Manche csatorna, ahol a tó, félsziget, csatorna nem része a névnek, tehát Fertő, Krím és La Manche alakban is teljes értékű nevek lennének lásd Köznévi utótag nélküli földrajzi nevek listája.
  • Nem földrajzi név, de alakilag ide tartozó eset, amikor földrajzi nevekhez magyarázó célú utótag kapcsolódik: természetesen ez is különíródik, pl. Gyöngyös város, Mátra hegység, Duna folyam.
  • A különírt elemekből álló idegen földrajzi nevek a magyar nyelv szempontjából nem elemezhetőek, gyakorlatilag egyeleműnek számítanak, tehát elemeik változatlanul megőrződnek, pl. New York, Karlovy Vary, Buenos Aires, a melléknévképző pedig kötőjellel kapcsolódik eredeti formájukhoz: New York-i, Karlovy Vary-i, Buenos Aires-i.
  • Szintén csak alakilag ide tartozó eset, amikor alkalmi jelző szerepel egy földrajzi név előtt, amely – mivel annak nem része – értelemszerűen szintén különíródik tőle, pl. az olasz Alpok.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →