Back

ⓘ Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi osztályán folyó nagyszabású szociolingvi ..



                                     

ⓘ Budapesti Szociolingvisztikai Interjú

A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi osztályán folyó nagyszabású szociolingvisztikai felmérés, amely megbízható adatokat szolgáltat a magyar nyelv Budapesten beszélt változatáról. Ennek érdekében magnetofonos interjú készült 250 adatközlővel, akik a budapesti lakosság statisztikailag reprezentatív mintáját alkotják. Az adatok felvétele 1987–89 között történt, a rendkívül munkaigényes feldolgozás jelenleg is folyik.

A BUSZI munkálatainak tervezése 1985-re nyúlik vissza. Ekkor a majdani terep­munka előkészületeként az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai és felkért nyelvész kollégák elhatározták, hogy több szempontból elemzés alá vesznek egy spontán beszédmintát. A kísérlet célja az volt, hogy az így szerzett tapasztalatok alap­ján módszertani útmutatókat fogalmazzanak meg a későbbi munkához.

A budapesti nyelv jelentős mennyiségű beszélt nyelvi anyagon való vizsgálatát a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú teszi először lehetővé.

                                     

1. A BUSZI céljai

  • Olyan adatok vizsgálata, amelyek lehetővé teszik bizonyos nyelvi változások vizsgálatát, ha hasonló felvételek készülnek 10–20–30 év múlva
  • A stílusok vizsgálata, vagyis a beszélőknek a saját beszédüket kísérő figyelmük nagyságától függő változatok leírása
  • Az eddigi, írott korpuszokon avagy nyelvészek intuícióin alapuló leírások módosítása és kiegészítése jelentős mennyiségű beszélt nyelvi korpusz elemzése, valamint a nyelvhasználat kísérletes vizsgálata révén
  • A szociológiailag minél pontosabban leírt, különböző budapesti társadalmi rétegek, csoportok eltérő nyelvhasználatának vizsgálata

A BUSZI céljait szem előtt tartva a munkatársak a vizsgálati kérdéseket úgy dolgozták ki, hogy 1986 nyarán felkérték a Nyelvtudományi Intézet néhány kutatóját arra, hogy írják le, mely nyelvi jelenségeket tartanak fontosnak e vizsgálatban. A felkért 70 nyelvésztől 22 válasz érkezett, ezeket mind feldolgozták, majd a külföldön folyó hasonló munkálatok megbeszélése után, két fő tanulmány felhasználásával Kontra Miklós összeállította azoknak a kérdéseknek a listáját, amelyek vizsgálhatók egy szociolingvisztikai interjú keretein belül.

A két felhasznált tanulmány:

Cseresnyési László: Hangtani kérdések. Ajánlások a budapesti köznyelvi vizsgálatok adatfelvételéhez. Kézirat, 1986.

Komlósy András: Mondattani kérdések. Ajánlások a budapesti köznyelvi vizsgálatok adatfelvételéhez. Kézirat, 1987.

Vizsgálati kérdések nyelvi szintek szerint:

  • Alaktan Pl. A suksük- és a szukszük- ragozás társadalmi megoszlása ; Az igék feltételes módú egyes szám első személyű stigmatizált alakjának én tudnák társadalmi disztribúciója stb)
  • Hangtan
  • Mondattan Pl. Az -e kérdőszócska, mint stigmatizált mondattani jelenség társadalmi disztribúciója stb.
  • Lexika Pl. Felkapott szavak jelentésváltozásos használata: Demográfiát akarunk? stb.
                                     

2. A BUSZI szerkezete

A BUSZI interjúk előre meghatározott, gondosan felépített forgatókönyv szerint készültek. Az interjú alkotóegységei, az ún. modulok részei külön számozott kártyákra lettek gépelve. Külön kártyakészlet készült az adatközlőnek, amely a nyelvi anyagot tartalmazta a megoldandó feladathoz, és egy másik a terepmunkásnak, amely ezen felül instrukciókat is adott számára. Az ún. kártyás feladatok sorrendje kötött volt, ezt tükrözte a kártyák folyamatos számozása is. Ezek előtt, esetleg közben, de leginkább után szerepeltek az irányított társalgás moduljai. Bár ideális esetben mind az adatközlő, mind egy külső megfigyelő számára a társalgás teljesen kötetlen, spontán módon folyik az adatközlő érdeklődésének megfelelően, valójában a társalgási modulok kérdései is gondosan meg lettek tervezve, bizonyos esetekben ezeket a terepmunkásnak szó szerint kellett elmondania felolvasnia. A társalgási modulok azonban egy repertoárt alkottak, melyből bizonyos elemeket a terepmunkásnak feltétlen be kellett vetnie, másokat viszont jó érzékkel, az adatközlőhöz maximálisan igazodva kellett bevezetnie. A társalgási modulok sorrendjére vonatkozólag a terepmunkásnak szinte szabad keze volt.

Egy-egy interjú tartalma tehát teljes egészében nem volt előre meghatározható. Általában egy bevezető, ismerkedő beszélgetés után ami egyben a BIO modul volt a kártyás feladatok mondatkiegészítés, olvasás stb. következtek, majd az interjút legalább harminc perc társalgás irányított beszélgetés zárta.

                                     

3.1. A BUSZI változatai BUSZI-2

1987-ben készültek a BUSZI-2 változat felvételei, mely a BUSZI-3, -4 változat elővizsgálataként kapott fontos szerepet. A BUSZI-2 felvételeihez 50 interjút készítettek kvótaminta alapján, kvótánként 10-10 adatközlővel.

Kvóták:

  • bolti eladók
  • szakmunkástanulók 15-16 évesek
  • középiskolai tanárok 50 évnél idősebbek
  • egyetemi hallgatók tanárszakos egyetemisták
  • gyári munkások

Ezek a csoportok kvóták megállapítása bizonyos fokig önkényesen történt. Ez a minta lehetővé tette az adatközlők szocioökonómiai státusukat tekintve eltérő kvóták nyelvhasználati különbségeinek elemzését, és bizonyos nyelvi változások esetleges tettenérését is pl. a diakrón változásokét, melyek a látens időben is vizsgálhatók. A szinkrón nyelvhasználati különbségek mutatkozása két különböző életkorú, de azonos szocioökonómiai státusú csoport beszédében - nagy valószínűséggel - folyamatban lévő nyelvi változás jele. A tanárok és az egyetemisták közötti 25-30 évnyi korkülönbség is ilyen megfontolások következményeként figyelhető meg.



                                     

3.2. A BUSZI változatai BUSZI-3 4

Tartalmilag a BUSZI-2-ben is használt interjú alkotta a BUSZI-3 változatot, amelynek felvételei 1988-ban készültek, a BUSZI-4 változathoz pedig az 1989-ben készült BUSZI-3 kismérvű módosításának interjúi vezetettek el. A különbség a BUSZI-2 és BUSZI-3 4 adatbázisok között a mintavétel módjában rejlik. A BUSZI-3 4 felvételeit 200 adatközlővel készítették, rétegzett reprezentatív minta alapján. Ez a minta egy történelmi véletlennek és a szociológusok segítőkészségének köszönhető. 1986 óta folyt a hajdani Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, mai nevén a Magyar Közvéleménykutató Intézetben Angelusz Róbert és Tardos Róbert kutatása, amely a magyar társadalom szociális és kommunikációs rétegződését vizsgálta, három országos reprezentatív mintán.

A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat néven ismert felmérést 832 fővel végeztették el, akik a 18 éven felüli magyar lakosság reprezentatív mintáját alkották a nem, az életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint. Ennek a rétegzett véletlen­szerű mintavétellel összeállított országos mintának a budapesti almintája adta azt a 200 főt, akikkel a BUSZI-3 és BUSZI-4 magnetofonos felvételei készültek 1988-ban és 1989-ben.

                                     

4.1. Technikai feldolgozás A hangok rögzítése és feldolgozása

A terepmunka során a hangfelvételek készítéséhez UHER márkájú hordozható szalagos magnót használtak az adatközlő ruhájára csíptethető mikrofonnal. Ezt követően a hanganyagot egy szalagos magnó segítségével szalagokról kazettákra másolták, amelyeket az MTA Nyelvtudományi Intézet archívumában őriznek. A BUSZI-2 kódolását és lejegyzését a kazettákról végezték pedálos kazettás asztali magnó segítségével, a BUSZI-3 4 kódolása pedig már a digitalizált anyagokból történt. A tesztfeladatok adatainak számítógépre vitelét a Sass Bálint által készített kódolóprogram segítette. A technika fejlődésének köszönhetően a hanganyagokat digitalizálták, majd sor került az anonimizálásra és végül az adatbázist az érdeklődő kutatók számára elérhetővé tették.

                                     

4.2. Technikai feldolgozás Az adatok számítógépes feldolgozása

A BUSZI-2 tesztadatainak kódolása során különböző számítógépes programok voltak használatosak. Az első időszakban a lejegyzők a dBase nevű program segítségével rögzítették az adatokat. Később azonban áttértek egy korszerűbb program, a FoxPro használatára. Oravecz Csaba és Sass Bálint a BUSZI-2 irányított társalgásainak lejegyzett szövegeiből számítógépes adatbázist készített. Céljuk az volt, hogy a BUSZI szöveges lejegyzéseiből olyan explicit nyelvi adatbázist hozzanak létre, amely lehetővé teszi a számítógép felhasználását a szövegek elemzésében és lekérdezésében. Sass Bálint elkészítette a BUSZI-2 irányított beszélgetéseinek keresőprogramját, amellyel bármilyen jelenségre rákereshetünk az általunk megadott paraméterekkel. Ez a kereső hozzáférhető a regisztrált kutatók számára.

                                     

5. A BUSZI munkatársai

A BUSZI kutatásvezetője Kontra Miklós volt, a projektben négy főmunkatársa Bartha Csilla, Borbély Anna, Kassai Ilona és Váradi Tamás voltak.

A kapcsolódó munkálatokban szintén nagy szerepe volt még Horváth Verának, Reményi Andrea Ágnesnek, Laczkó Máriának, Beran Eszternek, Hattyár Helgának, Perényi Dórának, Pintér Tibornak és Beregszászi Anikónak.

A BUSZI-2 50 interjújának legnagyobb részét Borbély Anna és Bartha Csilla jegyezte le, kódolta és ellenőrizte.

A BUSZI-2 tesztadatainak keresőprogramja Blága Szabolcs, az irányított beszélgetések keresőprogramja pedig Sass Bálint munkája.

A BUSZI-3 4 tesztadatainak kódolását Mátyus Kinga, Bokor Julianna, Pintér Tibor és Hattyár Helga végezte.

Az interjúk terepmunkásai:

Molnár Gyula, szociológus †

Juhász Krisztina, szociológus

Erdélyi Ágnes, tanár

Törzsök Erika, szociológus

Kassai Ilona, nyelvész †

Horváth Vera, nyelvész

Galántai Vera, nyelvész



                                     

6. Források

  • Kontra Miklós: A budapesti köznyelvi vizsgálatokról In. Balogh Lajos és Kontra Miklós szerk.: Élőnyelvi tanulmányok Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 1988. október 5-6-án rendezett élőnyelvi tanácskozás előadásai MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1990
  • Kontra Miklós 1987 A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. Készítette Kontra Miklós – Balogh Lajos, Kassai Ilona, Szende Tamás, Wacha Imre és mások módosító javaslatainak részleges figyelembevételével és a próbainterjúk tapasztalatai alapján, 1987. július 5. MTA Nyelvtudományi Intézet, Élőnyelvi Kutatócsoport. Kézirat, 93 lap.
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →