Back

ⓘ Természeti tőke. Az 1992-ben, Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott, a Feladatok a XXI. századra” című programban kinyilv ..



Természeti tőke
                                     

ⓘ Természeti tőke

Az 1992-ben, Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott, a "Feladatok a XXI. századra” című programban kinyilvánították, hogy a fenntarthatóság gazdaságirányításba való integrálásához vezető út első lépése megfelelő minőségű és részletezettségű statisztikák előállítása a természeti erőforrásokról és az emberi tevékenység által keletkezett mellékterméket elnyelő környezetről. Ezt a célt szolgálja többek között a természeti tőke állapotának és változásainak számszerűsítése.

                                     

1. A természeti tőke fogalma

A "természeti tőke” kifejezés a környezeti rendszerek élő és élettelen elemeire utal kivéve az embereket és a mesterségesen létrehozott elemeket, amik hozzájárulnak az ember számára értékes termékek előállításához és szolgáltatások nyújtásához.

A természeti tőke magába foglalja a természet által biztosított, számunkra a létfenntartásunkhoz nélkülözhetetlen alapfeltételek összességét. A természeti tőke körébe tartozik többek között a termőföld, a nyersanyagok, a friss víz és a tiszta levegő.

"A természeti tőke a tőke gazdasági értelmezésének kiterjesztése a környezeti értékekre és szolgáltatásokra. A természeti tőke a természetes ökoszisztémák állományként történő értelmezése, amely értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokat tud létrehozni a jövőben. … Az ökoszisztéma-szolgáltatások folyamatos árama azt követeli, hogy az ökoszisztémák teljes rendszerként működjenek, ezért a rendszer struktúrája és változatossága fontos összetevői a természeti tőkének.” Robert Constanza, 2008

A tőke fogalmába értendő összetevők számos formában jelentkezhetnek, ideértve a létrehozott tőkét, emberi tőkét, társadalmi tőkét kapcsolatok, intézmények stb. és pénzügyi tőkét pénzügyi vagyon, természeti tőkét.

A tőke több megjelenési formájának együttműködésével valósul meg a termékek és szolgáltatások előállítása. Például a halászathoz szükséges a halállomány természeti tőke, ami a magas minőségű élőhelytől függ természeti tőke, de ugyanúgy függ a halászhajóktól gyártott tőke, pénzügyi tőkével támogatva, a halászok szaktudásától és tapasztalatától humán tőke és a halászathoz kapcsolódó kormányzati irányítási rendszertől társadalmi tőke.

                                     

2. Ökoszisztéma-szolgáltatások

A környezeti rendszerek az emberi életet ökoszisztéma-szolgáltatások útján támogatják. Az ökoszisztéma-szolgáltatások a környezeti rendszereknek azon jellemzői és folyamatai, amelyek az emberiség számára hasznot teremtenek, vagy hozzájárulnak ahhoz. Az ökoszisztéma-szolgáltatások minőségét meghatározza a szolgáltatást biztosító környezeti rendszer állapota, azaz a szolgáltatást létrehozó természeti tőke értéke.

Megjegyzés: az "ökoszisztéma-szolgáltatás" kifejezés helyett néhány helyen előforduló "környezeti szolgáltatás" kifejezés használata nem szerencsés, mert bár "magyarosabb", azonban könnyen és tévesen a környezetvédelmi szolgáltatásokkal hulladékszállítás, szennyvíztisztítás stb. azonosítható.

Az erdősített folyóparti árterületek megkötik a talajt és ezzel javítják a folyón lejjebb élő emberek számára elérhető vízminőséget. A vízi élőhelyek fenntartják a táplálék céljára kifogott halállományt, a mangróve erdők stabilizálját a partvonalat és csökkentik viharok által okozott károkat, az erdők és az óceánok megkötik a szenet, ezzel hozzájárulnak az éghajlat szabályzásához, a tavak és hegyek gyönyörködtetnek, lehetőséget adnak a kikapcsolódásra vagy a lelki feltöltődésre.

                                     

3. A természeti tőke megőrzése

A természeti tőke megőrzése alapvető érdekünk. A 21. század egyik fő kihívása olyan gazdasági, társadalmi és kormányzati rendszer kiépítése, amely képes végetvetni a szegénységnek, biztosítani a népesség és fogyasztás fenntartható szintjét, miközben biztosítja az emberiség jelenlegi és jövőbeni jólétét.

A jelenlegi rendszereinkben alapvető aszimmetria figyelhető meg a gazdasági rendszereink központi elemeiben, amelyek a rövid életciklusú termékeket és a fogyasztói társadalmat támogatják, háttérbe szorítva az emberiség hosszútávú jólétéhez szükséges természeti tőkével való gazdálkodást. Ez az aszimmetria várhatóan tovább torzul az elkövetkező évtizedekben, hiszen a világ népességének többsége városokban lakik 2050-re várhatóan a népesség 2/3 része, ahonnan szemlélve a természettel való szoros kapcsolat nem annyira nyilvánvaló, habár nem kevésbé fontos.

A megjelent aszimmetria korrigálásához meg kell változtassuk a természeti tőke felhasználásának módját. A körültekintő, előrelátó felhasználás kialakításához meg kell értsük a természeti tőkének az emberi jól-létben játszott kulcsszerepét és ezt az információt be kell építsük a politikai döntések és irányelvek kialakításának folyamatába. A 21. században a fenntartható fejlődés megvalósítása megköveteli azt a felismerést, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés eleme – és egyben alapja – egy stabil és rugalmas, alkalmazkodásra képes bioszféra.

2005-ben a Millennium Ecosystem Assessment MA jelentés eredményeképp került a figyelem központjába a természeti tőke és az emberi jól-létet támogató ökoszisztéma-szolgáltatások fontossága. Bebizonyította azt is, hogy az emberi tevékenység az ökoszisztéma szolgáltatások jelentős részénél a szolgáltatás hanyatlásához vezetett. Az MA szándéka az volt, hogy a tendenciát megfordító erőfeszítésre ösztönözzön. Jelenleg számos ilyen törekvés figyelhető meg az egyének és közösségek, a vállalkozói és civil szféra szervezetei, kormányzatok, nemzetközi szervezetek részéről.

A PNAS Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America folyóirat 2015. június 16-án különszámban foglalkozott a természeti tőkével, megőrzésének fontosságával)

A természet a gazdaság és a társadalom alapját képezi, ezért a természet degradálásával a gazdasági folyamatokat is korlátozzuk.

A természeti tőke hatékony védelme érdekében szükséges a döntéshozók, a tudományos szféra, a civil szervezetek és az állampolgárok közötti párbeszéd és együttműködés.

Az együttműködés kialakításához szükséges:

  • A folyamatok, összefüggések megértése
  • Ösztönző rendszer átalakítása és fejlesztése
  • Az aktuális helyzetet és a változásokat tükröző mérés javítása
  • A következtetések, tapasztalatok beépítése a döntéshozatali folyamatokba


                                     

4. A természeti tőke értékelése

A természeti tőke értéke megegyezik az önmagában való és a jövőbeli felhasználás értékével, figyelembe véve a nem szokványos mérési módokat externális hatások, diszkontálás, egyéni használattal vagy nem használattal összefüggő értékeléseket.

Vizsgálható a személyes használattal összefüggő közvetlen és közvetett értékek alapján, ahol a közvetlen éték összetevő elemek többnyire áruk formájában kapcsolódnak a személyes használathoz, mint élelmiszer, biomassza és a közvetett elemek között megjelenik az ökológiai funkció.

A személyes használattal össze nem függő értékelemek közé sorolható természeti érték, ami mint létezési érték jelenik meg.

A választási lehetőségek értéke azt jelenti, hogy jelenleg nem használjuk a természeti tőke szolgáltatásait, de jövőben igénybe vehetjük azt. A természeti tőke értékelhető tehát piaci áron alapulva, kinyilvánított preferenciák szerint vagy feltételes értékeléssel.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások pénzbeli értékelésének kiemelkedő szerepe van például környezeti hatásvizsgálatok során, Nemzeti Park Igazgatóságok NPI költségvetésének, élethelyrekonstrukciók indoklásakor, természetvédelmi támogatások tervezésekor.

A természeti tőke értékelésére számos megközelítés létezik.

                                     

4.1. A természeti tőke értékelése Az értékelési eljárások fejlődésének mérföldkövei

  • 1990-es évek végéig

a "Teljes gazdasági érték" koncepciója és az értékelési eljárások kifejlesztése, nagyrészt csak kutatási szinten

  • 2000-es évek eleje

Megjelenik az "ökoszisztéma-szolgáltatások” fogalma

"azok a hasznok termékek és szolgáltatások, amelyeket az emberek az ökoszisztémából nyernek” Millennium Ecosystem Assessment

  • 2006-2010

TEEB The Economics of Ecosystem and Biodiversity:

Közgazdasági értékelés fontossága példákkal

  • 2011: EU Biodiverzitás Stratégia 2020-ig
  • 2010: EU útmutató a Natura 2000 területek hasznainak pénzbeli értékeléséről mintaprojektekkel

Feladatok a tagállamok számára

                                     

4.2. A természeti tőke értékelése A természeti tőke nettó jelenértéke NPV - Net Present Value

A nettó jelenérték NPV számítással képzett természeti tőke érték az ökoszisztéma szolgáltatások éves árama a teljes időtáv hosszát tekintve, diszkontált értékben.

A közgazdasági szemléletű értékelés számos korlátba ütközik. Alapvető probléma a nem elegendő statisztikai adat rendelkezésre állása, a sokszor bonyolult számítás, a módszertani problémák pl. diszkontálás mértékének meghatározása, aggregálhatóság kérdése. A közgazdasági értékelés nem veszi figyelembe az ökológiai korlátokat túlhasználat, a költségek és hasznok elosztását, a potenciális konfliktusokat és társadalmi kérdéseket stb.

                                     

4.3. A természeti tőke értékelése Természeti Tőke Index NCI – Natural Capital Index

A Természeti Tőke Index egy átfogó indikátor nagyobb területek ökológiai állapotának egyszerű jellemzésére.

1990-es évek végén először Hollandiában alkalmazták különböző élőhelyekből álló komplex tájnak az egykori természetes állapottól való eltérésének kifejezésére. Az indikátor meghatározása során az élővilág "relatív jelenlétének” a mértékét a természetes növényzet borítás-arányaival, valamint természetességével jellemzi. Az index értéke annál magasabb, minél nagyobb területen, minél természetesebb állapotban találhatók meg az élőhelyek.

NCI = az élőhelyek mennyisége × az élőhelyek minősége

                                     

4.4. A természeti tőke értékelése Növényzet-alapú természeti tőke index

Az emberiség legtöbb tevékenysége meghatározó módon befolyásolja a környező táj természetes élővilgát. Gyakran kényszerülünk a táj állapotát befolyásoló döntések meghozatalára, amikor a lehetséges alternatívák körültekintő értékelése szükséges ahhoz, hogy a lehető legkevesebb káros hatást eredményező megoldások kerüljenek előtérbe. Ehhez szükséges egy olyan laikusok számárai értelmezhető mérőszámok kialakítása, amely szakmailag megalapozott, áttekintő értékelést tudnak adni az élővilág állapotáról és változásairól.

Nemzetközi szinten az ún. "aggregált biodiverzitás-indikátor” az elfogadott, ami a bolygónk élővilágában bekövetkező nagyléptékű változások követésére alkalmas.

A "nemzeti” biodiverzitás-indikátor a növényzet-alapú természeti tőke index, amelynek segítségével kisebb-nagyobb területek természeti állapota könnyen áttekinthető.

Az indexet speciálisa a MÉTA adatbázisra fejlesztették ki, de bármilyen hasonló, élőhely-kategóriákkal és természetességi mutatókkal dolgozó élőhely-térképezés adataival is használható.



                                     

5. További információk

  • Vivek Anand Voora, Henry David Venema: The Natural Capital Approach A concept paper, 2008
  • Dr. Boros Tiborné: Két új ökológiai fogalom: a "természeti tőke” és a "környezeti fenntarthatóság” 2004
  • A természeti tőke lehetséges megjelenítése a gazdasági tervezési folyamatokban
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →