Back

ⓘ Buddha-természet. A buddha-természet vagy buddha elv több, egymáshoz kapcsolódó fogalomra vonatkozik, melyek közül a legfontosabban a tathágata-garbha és a budd ..



Buddha-természet
                                     

ⓘ Buddha-természet

A buddha-természet vagy buddha elv több, egymáshoz kapcsolódó fogalomra vonatkozik, melyek közül a legfontosabban a tathágata-garbha és a buddha-dhátu. Az előbbi jelentése az "ekként távozott” "méhe” vagy "embriója”, az utóbbié "buddha-birodalom” vagy "buddha-aljzat”.

                                     

1. Indiai eredete

A buddha-természet fogalma Indiából származik, amelyet azután Kínában fejlesztettek tovább a helyi kulturális szokásokhoz igazodva. Az emberi tudatosság természetével és a megvilágosodás eszközeivel kapcsolatos tudomány kialakulásában többféle buddhista iskola is közrejátszott.

                                     

1.1. Indiai eredete Ragyogó tudat

Wayman szerint a tathágata-garbha ideája Buddhának azon tanítására épült, hogy létezik az önmagában tiszta, ragyogó tudat prabhasvara csitta, "amelyet véletlenszerűen takarnak el a tudatban lévő szennyeződések agantukaklésa". Ezt a ragyogó tudatot írja le az Anguttara-nikája: "Szerzetesek, a tudat ragyogó. A beérkező szennyeződések koszolják be."

A mahászánghika iskola adta hozzá ehhez a ragyogó tudathoz a múlavidzsnyána fogalmát, amely az alap tudatosságra vonatkozik, azaz a tudatosság alapját képezi.

                                     

1.2. Indiai eredete Tiszta tudatosság

A ragyogó tudatosság elképzeléséből ered az elképzelés, hogy a megvilágosodott tudat tiszta és szennyezés nélküli. A tathágata-garbha szútrákban ez a tiszta tudatosság az a mag, amelyből a buddhaság kihajt:

Gregory a tan eredetéről a következőket írja: "Ebből a tanból az következik, hogy a megvilágosodás a tudat természetes és tiszta állapota”.

                                     

1.3. Indiai eredete Dharma-dhátu - Buddha birodalma

A mahájána buddhizmusban új elképzeléseket fejlesztettek ki a buddhák megjelenésével kapcsolatban. Ezek legelőször a Lótusz szútrában jelentek meg, amely különbséget tesz mennyei és földi buddhák között.

                                     

1.4. Indiai eredete Lótusz szútra

Az i.e. 100 és i.sz. 200 között keletkezett Lótusz szútra tovább fejlesztette és népszerűvé tette a buddha-természet tanításait és nagy hatással volt későbbi szútrákra is.

A tizedik fejezet a bodhiszattva ideállal együtt kihangsúlyozza, hogy mindenki képes a megvilágosodásra. Minden érző lény elérheti a buddhaságot, nem csupán a szerzetesek és az apácák, hanem a világi emberek a srávakák, a bodhiszattvák és a nem emberi lények is. A szútra részletesen leírja, hogy minden érző lényből válhat "dharma tanító”.

A szútra tizenkettedik fejezete leírja, hogy a buddha-természet egyetemesen érvényes minden emberre és még a történelmi Dévadatta személye is potenciális buddhának számít. Dévadatta története után egy másik történet következik, amelyben egy sárkány hercegnőről azt nyilatkozza Mandzsusrí bodhiszattva, hogy még jelenlegi formájában el fogja érni a megvilágosodást.

                                     

1.5. Indiai eredete Az Avatamszaka-szútra és az egyetemes buddhaság

Wayman szerint az Avatamszaka-szútra 1-3. század számít következő lépcsőfoknak a buddha-természet tanának fejlődésében. A szútra nem tartalmazza ugyan a fogalom leírását, azonban az érző lények Buddha bölcsességébe történő egyetemes behatolásának gondolata buddha-dzsnyána a buddha-méh koncepcióját egészítette ki. A szútra alapelgondolása az abszolút és a relatív egységére vonatkozik: "Minden egyben és egy mindenben. A mindenség egyetlen egészbe olvad.” A valóság minden szintje összefügg és egymásba hatol. Ezt ábrázolja az Indra hálója is.

                                     

1.6. Indiai eredete Trikája

I.sz. 300 körül a jógácsára iskola Trikája vagy három test tana néven foglalta rendszerbe az akkori legjelentősebb elméleteket a buddha-természetről. Eszerint a tan szerin a buddhaságnak három aspektusa van. A tan arról szól, hogy egy buddhának három teste van: a nirmánakája vagy fizikai látszattest, amely megjelenik térben és időben; a szambhógakája vagy megvilágosodás- vagy örömtest, amely a kultusz és az ábrázolások tárgya; valamint a dharmakája vagy törvénytest, amely egy buddha határtalan, abszolút természetét fejezi ki.

                                     

2. Tathágata-garbha szútrák - a buddhaság lényege

A tathágata-garbha szútrák Indiából származnak, azonban nagyobb hatással voltak a kelet-ázsiai buddhizmus fejlődésére. A legkorábbi ilyen szútra a Tathágata-garbha-szútra., a legfontosabbnak tartott szútra pedig a Srímáládeví Szimhanáda-szútra. Jelentős szútrának tartják még, főleg a kínai gondolati iskolákban, a Mahájána Maháparinirvána-szútrát.

                                     

2.1. Tathágata-garbha szútrák - a buddhaság lényege Tathágata-garbha-szútra

A Tathágata-garbha-szútra 200-250 a tathágata-garbha tan legkorábbi megjelenési formája. és a tathágata-garbha fogalom is feltehetően ebből a szútrából kölcsönözte a nevét. A szútra állítása szerint az egyén már eleve meg van világosodva.

                                     

2.2. Tathágata-garbha szútrák - a buddhaság lényege Srímáládeví Szimhanáda-szútra

A Srímáládeví Szimhanáda-szútra 3. század, vagy más néven Srimala királynő oroszlánjának üvöltése, amely a tathágata-garbha "legvégső szoteriológiai elvére” helyezi a hangsúlyt. A tathágata-garbhára vonatkozóan a következő állítást tartalmazza:

Ebben a szútrában két lehetséges állítás hangzik el a tathágata-garbhával kapcsolatban:

                                     

2.3. Tathágata-garbha szútrák - a buddhaság lényege Maháparinirvána-szútra

A Maháparinirvána-szútra 2. század fontos szerepet játszott a buddhista tanítások kínai terjedésében. Simoda Maszahiro szerint a szútra szerzői a sztúpa-hódolat vezetői és szószólói voltak. A buddha-dhátu kifejezés eredetileg az ereklyékre vonatkozott. A Maháparinirvána-szútrában már a tathágata-garbha fogalom helyett szerepel. A szerzők a Tathágatag-arbha-szútrát használták a fizikai ereklyék iránti hódolat kifejezése helyett az emberekben rejlő Buddha iránti hódolat kifejezésére, amely a megvilágosodás ígéretét jelentette.

Sallie B. King szerint ez nem számít nagy újításnak, inkább egy rendszert nélkülöző változtatás, amelyet követően későbbi diákok és szövegmagyarázók igyekeztek különféle struktúrák szerint rendszerezni. King szerint a legfontosabb újítása az volt, hogy összekapcsolta a buddha-dhátu és a tathágata-garbha fogalmakat. Ez a szútra a buddha-természetet "önvalóként" ábrázolja. A Maháparinirvána-szútra egy igaz belső énre utal. Ennek az "énnek” a metafizikai és ontológiai státuszát azonban eltérően értelmezik a mahájána különböző filozófiai iskolái. A madhjamaka iskolában, minden más jelenséghez hasonlóan, az "én” saját létezéstől mentes. A jógácsárában a tárház-tudatra vonatkozik, amely a megvilágosodás magjait jelenti. Paul Williams szerint egyértelmű, hogy a Maháparinirvána-szútra lehetővé teszi a buddhisták számára, hogy elfogadják az átman lélek fogalmát, amennyiben az helyes értelmezésben szerepel.



                                     

3.1. Fogalmak összekapcsolódása Tathágata-garbha és Alajavidzsnyána

Kalupahana szerint a Nágárdzsuna-féle madhjamaka és a Vaszubandhu-féle jógácsára az abszolútista tendenciák megjelenésének késői változatai. Nágárdzsuna műve a pradzsnyápáramitá szútrákra épül, amelyekhez az anátman tan nyújt elméleti hátteret.

                                     

3.2. Fogalmak összekapcsolódása Abhidhamma - a megvilágosodás magja

A buddha-természet tana részben visszavezethető az abhidharmikus metafizikai vitákig, amelyek a nikája iskolák között zajlottak. A problémát az anatta tan karma és újjászületés elméletébe való beépítése jelentette. Az anatta tan szerint nem létezik mindentől független "én”, míg a karma koncepciója szerint mintha lenne valamiféle esszencia, amely újjászületik. Ezt a problémát kívánta orvosolni a karmikus magvak fogalmának bevezetése. Az emberi cselekedetek karmikus hatása magvakként raktározódnak, ameddig ebben vagy a következő életben ki nem hajtanak. Nem az én, hanem ezek a karmikus magvak jelentik a következő élet keletkezésének alapját.

Ezt az elméletet karolta fel a szautrántika iskola a szarvásztiváda iskolával szembeni vitában, amely a jelenségek dharmák metafizikai státuszáról szólt. Ez megegyezik a jógácsára iskola tárház-tudat álaja-vidzsnyána elméletével, amely tartalmazza ezt a magokkal kapcsolatos elméletet. Eredetileg az álaja-vidzsnyána csupán a szennyezett tudatra vonatkozott, az öt érzékszerv és a tudat működésének szennyeződéseire ájatana. Ugyanígy vonatkozott a kifejezés a múla-vidzsnyánára, az alaptudatra vagy tudatfolyamra, amelyből a tudatosság és az észlelés fakad.

A jógácsára iskola szerint a megvilágosodás egy mag eredménye, amely az emberi elmén kívülről fakad, méghozzá a dharma tanításokból.



                                     

3.3. Fogalmak összekapcsolódása Jógácsára

Vaszubandhu részletes elemzést ad az emberi tudat és tudatosság működéséről, amely az öt szkandha működésének elemzésén alapul. Vasubandhu elemzése lehetőséget teremt egy transzcendentális esszencia feltételezésére, de a későbbi követői idealista módon értelmezték.

                                     

3.4. Fogalmak összekapcsolódása Lankávatára-szútra

A Lankávatára-szútra 350-400 összedolgozta a tathágata-garbha tant és a álaja-vidzsnyána tant. Ez a szútra beépíti az előbbi tant a jógácsára nézőpontba, amelyet későbbi művekben fejleszt tovább Tanulmány a hit felébredéséről a mahájánában. A Lankávatára-szútra szerint a tathágata-garbha megegyezik az álaja-vidzsnyánával. Az álaja-vidzsnyána tartalmazza a tiszta magot, vagy buddha-természetet, amelyből a megvilágosodás nyílik.

                                     

3.5. Fogalmak összekapcsolódása A tathágata-garbha és a buddha-dáthu

A Mahájána Maháparinirvána-szútra összefűzte a buddha-természet és a buddha-dhátu fogalmát. Kosho Yamamoto rámutat, hogy a Nirvána-szútra egy sor egyenlőséget tartalmaz: "Így keletkeznek az egyenlőségek: buddha-test = dharma-kája = örök-test = örök-buddha = örökkévalóság."

Buddhát örökké létezőként mutatja be, amely meghaladja az hétköznapi ember korlátait:

A buddha-természet mindenkor jelen van minden érző lényben. Ez nem jelenti, hogy minden érző lénynek buddha tulajdonságai van, csak azt, hogy a jövőben meg fogják szerezni azokat a tulajdonságokat. A buddha tulajdonságokat elhomályosítják a szennyeződések, amelyek a negatív tudatállapotokra vonatkoznak.

                                     

4. Tibeti buddhizmus

A tibeti buddhizmus egyik iskolája, a Gelugpa a madhjamaka aliskolájának számító rangtong praszangika elméletét részesíti előnyben a jógácsára és a buddha-természettel szemben. Más iskolák, főleg a dzsonang, és a rimé mozgalom inkább a sentong nézetet vallja "másik-üres”, amely az abszolútra úgy tekint, mint amely "véletlen szennyeződésektől mentes". A tathágata-garbha tanításnak ez az értelmezése hatalmas vitákat indított a tibeti buddhizmuson belül. A nyingma és a szakja iskolák szerint a tathágata-garbha a tudat tisztaságának és ürességének szétválaszthatatlanságát jelenti. A dzsonang iskola szerint a tudat veleszületett tulajdonságaira utal, amelyre a zavaró szennyeződések eltávolítása után a mindentudás a jellemző.

A gelug iskola egyik legfontosabb tanítója, a 14. dalai láma a madhjamaka filozófiai nézet irányából tekint a buddha-természetre, amely szerinte "a tudat tiszta fénye”, azonban kiemelte, hogy végső soron az sem létezik önmagában, minden mástól függetlenül.



                                     

5. Források

  • Brown, Brian Edward. The Buddha Nature. A Study of the Tathagatagarbha and Alayavijnana. Motilal Banarsidass Publishers 1994
  • Schaik, Sam. Approaching the Great Perfection: Simultaneous and Gradual Methods of Dzogchen Practice in the Longchen Nyingtig. Wisdom Publications Inc. 2004 Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Lopez, Donald S. The Story of Buddhism: a concise guide to its history & teaching. HarperCollins Publishers, Inc. 2001. ISBN 0-06-069976-0
  • Powers, J. A. 2000. Concise Encyclopaedia of Buddhism.
  • Lusthaus, Dan. Buddhist Philosophy, Chinese. In: Routledge Encyclopedia of Philosophy: Index. Taylor & Francis 1998
  • Jikido, Takasaki. The Tathagatagarbha Theory Reconsidered. Reflections on Some Recent Issues in Japanese Buddhist Studies 2000
  • Wayman, Alex and Hideko. The Lions roar of Queen Srimala. Motilal Banarsidass Publishers 1990
  • Hopkins, Jeffrey. Introduction by Jeffrey Hopkins. In: His Holiness the Dalai Lama: Kalachakra Tantra. Rite of Initiation. Wisdom Publications 1999
  • Rawson, Philip 1991. Sacred Tibet. London, Thames and Hudson. ISBN 0-500-81032-X.
  • Snelling, John. The Buddhist handbook. A Complete Guide to Buddhist Teaching and Practice. Century Paperbacks 1987
  • A Buddha Within: The Tathāgatagarbhasūtra. Biblotheca Philologica et Philosophica Buddhica VI. Tokyo: The International Research Institute for Advanced Buddhology, Soka University 2002. április 4.
  • Williams, Paul. Buddhist Thought. Taylor & Francis, Kindle Edition 2002
  • Liu, Ming-Wood. The Doctrine of the Buddha-Nature in the Mahāyāna Mahāparinirvāna Sūtra. In: Journal of the International Association of Buddhist Studies 5 2, pp. 63–94 1982
  • Gregory, Peter N. Sudden Enlightenment Followed by Gradual Cultivation: Tsung-mis Analysis of Mind. In: Peter N. Gregory editor1991, Sudden and Gradual. Approaches to Enlightenment in Chinese Thought. Motilal Banarsidass Publishers Private Limited 1991
  • Gethin, Rupert. Foundations of Buddhism. Oxford University Press 1998
  • The Tathagatagarbhasutra: Its Basic Structure and Relation to the Lotus Sutra. Annual Report of the International Research Institute for Advanced Buddhology at Soka University for the Academic Year 1998, 143–168. o. 1999. április 4.
  • Hakeda, Yoshito S., trans. Awakening of Faith Attributed to Aśvaghosa. Columbia University Press 1967
  • Williams, Paul. Mahayana Buddhism. The Doctrinal Foundations. Routledge 1994
  • Williams, Paul. Buddhist Thought. Routledge 2000
  • Harvey, Peter. An introduction to Buddhism. Teachings, history and practices. Cambridge University Press 1995
  • Shirō, Matsumoto. Tathagata-Garbha is not Buddhist. In: Jamie Hubbard, Paul Loren Swanson eds,1997, "Pruning the Bodhi Tree: The Storm Over Critical Buddhism". University of Hawaii Press 1997
  • Kapleau, Philip. The three pillars of Zen 1989
  • Yamamoto, Kosho. Mahayanism: A Critical Exposition of the Mahayana Mahaparinirvana Sutra. Karinbunko 1975
  • Sasaki, Shizuka. Review Article: The Mahaparinirvana Sutra and the Origins of Mahayana Buddhism 1999. Hozzáférés ideje: 2012. január 21. Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Dumoulin, Heinrich. Zen Buddhism: A History. Volume 1: India and China. World Wisdom Books 2005
  • Reeves, Gene. The Lotus Sutra: A Contemporary Translation of a Buddhist Classic. Somerville, Massachusetts: Wisdom Publications 2008. ISBN 0-86171-571-3
  • Hookham, Shenpen tr. The Shrimaladevi Sutra. Longchen Foundation 1998
  • Suzuki, D.T., 1978. The Lankavatara Sutra, Prajna Press, Boulder.
  • Trainor, Kevin. Buddhism: The Illustrated Guide. Oxford University Press 2004
  • King, Sallie B. Buddha Nature. SUNY Press 1991
  • Lai, Whalen. Buddhism in China: A Historical Survey. In Antonio S. Cua ed.: Encyclopedia of Chinese Philosophy. New York: Routledge 2003
                                     

6. További információk

Általános
  • Kalupahana, David J. 1992, A history of Buddhist philosophy. Delhi: Motilal Banarsidass Publishers Private Limited
  • Sallie, B. King: Buddha Nature, State University of New York Press 1991, ISBN 0-7914-0428-5
Kína
  • Lai, Whalen. Buddhism in China: A Historical Survey
  • Lusthaus, Dan. Buddhist Philosophy, Chinese. In: Routledge Encyclopedia of Philosophy: Index. Taylor & Francis 1998
  • "Buddha nature and the concept of person”. Philosophy East and West 39 2, 151–170. o. DOI:10.2307/1399375.
Tibet
  • Hookham, S.K. The Buddha Within: Tathagatagarbha Doctrine According to the Shentong Interpretation of the Ratnagotravibhaga. SUNY Press 1991
  • Brunnholzl, Karl 2009, Luminous Heart: The Third Karmapa on Consciousness, Wisdom, and Buddha Nature. Snow Lion Publications. ISBN 978-1-55939-318-8
Japán
  • Harada, Sekkei. The essence of Zen. The Teachings of Sekkei Harada. Wisdom Publications 2008
Critical Buddhism
  • Pruning the Bodhi Tree: The Storm over Critical Buddhism. University of Hawaii Press 1997
                                     

7. Külső hivatkozások

  • Thich Hang Dat, The Interpretation of Buddha-nature in Chan Tradition
  • On the Buddha-nature of Insentient Things, Robert H. Sharf
  • Hodge, Stephen 2009 & 2012. "The Textual Transmission of the Mahayana Mahaparinirvana-sutra"
  • "Nirvana Sutra": full text of "Nirvana Sutra", plus appreciation of its teachings. and Nirvana Sutra 2.6 MB
  • The Laṅkāvatāra Sūtra A Mahāyāna Text
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →