Back

ⓘ Hegység. Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy. A hegyvidék szó ide irányít át. A Hegy vidék” önelnevezésű kerület Budapest XII. kerülete. A hegység földfe ..



                                               

Kanadai-pajzs

A Kanadai-pajzs a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban, és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. Kanadában sokkal több tó van, mint bármely más országban, és a világ édesvízkészletének nagy része az itteni tavakban található. A kanadai Sziklás-hegység és a Parti-hegység gleccserei szintén tartalmaznak édesvizet. A pajzstól keletre fekszik Labrador. A Szent Lőrinc-öblöt Újfundland szigete, az ország legkeletibb része zárja el az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent ...

Hegység
                                     

ⓘ Hegység

Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy. A hegyvidék szó ide irányít át. A "Hegy vidék” önelnevezésű kerület Budapest XII. kerülete.

A hegység földfelszín főleg hegyekből – és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből – álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része vilaglex.hu. A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például Magyarországon a kb. 442 m-g emelkedő Villányi-hegységet és a 352 m-re magasodó Velencei-hegységet is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság.

Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika, a fekete kontinens 3%-át. Összesen a Föld szilárd felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függenek.

A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk.

A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja.

A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység szigethegy esetében maga a hegység.

                                     

1.1. Csoportosításuk Tengerszint feletti magasságuk szerint

A szerzők többsége két típust különböztetünk meg:

  • középhegységek 500–1500 méter között ; illetve 400–1500 méter között Láng, 2002.
  • magashegységek avagy havasok: 1500 méter felett.

Egyesek vilaglex.hu a középhegység és a dombság közé beiktatják az alacsonyhegységek kategóriáját a tengerszint fölé 400–600 m-rel emelkedő magaslatokra.

                                     

1.2. Csoportosításuk Keletkezésük szerint

  • Vulkáni hegységek: A tűzhányók jelentős része kúpot épít a felszínre törő hamuból és/vagy lávából. Az ilyen csúcsok olykor igen magasra nőhetnek: az antarktiszi Mount Erebus nevű – ma is működő – tűzhányó például 4032 m magas, a Mauna Kea Hawaiin 4205 m. Így alakult ki például a Kilimandzsáró és a Mount Saint Helens. Az Andok több vulkánja 6000 méternél is magasabb; a Föld legmagasabb tűzhányója az Ojos del Salado 6893 m.
  • Röghegységek: Földtani törésvonalak vetődések hatására, azok között alakulnak ki. Lépcsős vetődés a táblás vidékeken a leggyakoribb, ahol a felszín folytonosan alacsonyodik a vetősíkok mentén. Árkos vetődés a két vető közötti lesüllyedés; legismertebb jelenkori példája a Kelet-afrikai árok. Ennek fordítottja a sasbérc, amikor a középső rög kiemelkedik a többi közül. Tektonikus medence keletkezhet ott, ahol a törésvonalak mentén nagy területen süllyednek le körkörösen ill. lépcsőzetesen a belsőbb részek. A közbülső lesüllyedő rögök medencéket, árkokat hozhatnak létre. Ilyen tájegység látható a franciaországi Vogézek vonulatain, a Kelet-Észak-Amerikában található Nagy-medence és Colorado-fennsík területén, illetve a Rajna vidékén.
  • Gyűrthegységek: A hegyek többsége olyankor keletkezik, amikor a földkéreg lemezei összeütköznek, és a lemezhatárok mentén a kőzetek felgyűrődnek, majd megemelkednek. Az összetorlódó üledékes kőzetek közé intrúziók nyomulnak be.
                                     

1.3. Csoportosításuk Morfológiájuk szerint

  • Lánchegységek: A hegységképződés közben a térszín gyorsabban emelkedik, mint ahogy a felszíni folyamatok lepusztítani képesek. Ezért a lánchegységek lejtői meredekek, csúcsai magasak, gerincei csipkézettek. Tipikusan ilyenek a Himalája, az Andok és az Alpok hegyvonulatai, amelyek két nagy, fiatal rendszer
  • Eurázsiai-hegységrendszer,
  • Cirkumpacifikus-hegységrendszer

részei.

  • Variszkuszi-hegységrendszer.
  • Gerinces hegységek hegyláncok: Egy vonal gerinc mentén elhelyezkedő hegyek sorozatai.
  • Kaledóniai-hegységrendszer,
  • Röghegységek: A megemelkedett térszínt a víz erózió és a szél defláció lepusztítja. A felszíni erők a szögletes, csipkézett formákat lekerekítik. A hegyek lábainál vastag törmelékkúpok alakulnak ki. Európában legismertebb rendszereik
  • Fennsíkok: tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon elterülő, de kis relatív szintkülönbségű, tehát síkság jellegű tájak.
  • Szigethegyek: Elszigetelt hegyek, amelyek kiemelkednek a tájból. A többi részüket teljesen lekoptatta az erózió. Ilyen például az ausztráliai Uluru Ayers Rock, és így alakultak ki a görögországi Meteorák csúcsai is. Legismertebb hazai példa a Badacsony.
  • Hátságok
  • Táblahegyek: A kiemelkedő rögöket borító üledékes kőzetekbe a folyók mély kanyonokat vágnak. A folyóvölgyek között a lepusztulásnak jobban ellenálló rétegek megóvják az eróziótól az alattuk települőket; ezzel lapos táblákat alakítanak ki. Ilyen például az ausztráliai Blue-hegység, vagy a dél-afrikai Fokváros közelében emelkedő Tábla-hegy.
  • Masszívumok


                                     

2. Jellemzőik

Mivel a hegycsúcsok jelentősen kiemelkednek környezetükből, a magashegységekben gyakoriak a gleccserek, jellemző a jégerózió – ez hozza létre a hegycsúcsok klasszikus piramisszerű formáját. A gleccserek végében morénatavak alakulnak ki; a térszín további emelkedésével ezek befagyhatnak: Bhutánból mintegy 3000 befagyott hegyi tavat írtak le.

A hegység lába és a hegycsúcs éghajlati viszonyai nagyon különbözőek lehetnek, az éghajlatban és a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség alakul ki. A csúcsok magashegyi élettereit az alacsonyabb térszínek biomjai elzárják egymástól; úgynevezett égszigetek alakulnak ki. A felhőerdők olyan, a hegységek lejtőin kialakuló erdők, amelyek vízutánpótlásukat a levegő páratartalmát megkötve szerzik be.

A hegységekben kevés művelhető földterület. A magassággal ritkul a levegő, erősödik az ultraibolya sugárzás. Az alföldön élő emberek több mint fele akut hegyi betegséget amit a hypoxia, azaz a vér elégtelen oxigéntartalma okoz kap, ha több órát kell 3500 m felett töltenie. Bár a hosszú ideje hegyvidékeken élő embercsoportok biológiailag némileg alkalmazkodtak a hegyi körülményekhez, az újszülöttek tömege 1000 m-enként átlag 100 grammal csökken.

                                     

3. Hasznosításuk

Éppen mert településre kevéssé alkalmasak, a Föld legtöbb hegysége megmaradt természetközeli állapotában; egyre többet nyilvánítanak természetvédelmi területté. Ezt különösen indokolja, hogy hegyvidékek növénytakarója és talaja sebezhető. A talajerózió jóval erőteljesebb mint az alföldeken, mert a talaj vékony és kevésbé kötött, a terep lejtése tehát a reliefenergia pedig lényegesen nagyobb. A hegyekből lefutó víz rengeteg hordalékot szállít Földrajz9.

Néhány hegységet rendkívül nehéz megmászni, viszont fantasztikus látványt nyújtanak. Ezen élvezetek kielégítéseként alakult ki ma már többek által is űzött alpinizmus. A hegységek adnak otthont a sílesiklás szerelmeseinek is. Ezen sportok aktív résztvevői ezért gyakran az e célból épített hegyi üdülőfalvakban élnek.

A hegyvidéki üdülőhelyek sajátos fajtája a főleg légzőszervi betegségek gyógyítására használatos szanatórium. Egy ilyen szanatórium a színhelye Thomas Mann: A varázshegy című regényének is.

                                     

4. Földtani felépítésük

A hegységek többsége a kőzetlemezek ütközésének eredményeként keletkezik – a felgyűrődő gerincek lefutása a lemezhatárokkal párhuzamos. A hegységképződés nem folyamatos, hanem a földtörténet viszonylag rövidebb időszakaiban jellemző.

Tűzhányók működése gyakran kíséri a hegységképződést; de vulkánok kialakulhatnak a litoszféralemezek belsejében is; leggyakrabban az úgynevezett köpenyoszlopok köpenycsóvák tetején Horváth, 2006.

                                     

5. A leghosszabb hegységek

A hegységek magasságát általában a tengerszint feletti magasság alapján állapítják meg. A Himalája átlagosan 5 kilométerre található a tengerszint felett, míg az Andok átlag 4 km-re. A legtöbb hegylánc 2-2.5 km-es tengerszint feletti magassággal rendelkezik.

                                     

6. Magyarországi hegységek

Magyarország legmagasabb hegységei

A magyarországi hegységek túlnyomó többsége középhegységekbe tömörül kivételt képez a Mecsek ill. környéke, valamint az Alpokalja. Hazánkban az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység foglalja magába a Kárpát-medence legjelentősebb hegységeit.

                                     

7. Források

  • Láng, 2002: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Második, átdolgozott, bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. ISBN 963 05 7847 6 p. 457.
  • vilaglex.hu: Hegy, hegység
  • MNL, 1999: Magyar nagylexikon IX. Gyer–Iq. Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 337. o. ISBN 963-9257-00-1
  • Horváth, 2006: Horváth Ferenc: Lemeztektonika és az új globális geodinamika. Magyar Tudomány, 2006/8
  • Gheyselinck, 1941: Gheyselinck R., 1941: A nyughatatlan föld A hegyek keletkezése c. fejezet
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →