Back

ⓘ Diskurzuselemzés. A diskurzuselemzés több társadalomtudományban és nyelvészeti irányban gyökerező interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A diskur ..



Diskurzuselemzés
                                     

ⓘ Diskurzuselemzés

A diskurzuselemzés több társadalomtudományban és nyelvészeti irányban gyökerező interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. A diskurzuselemzésnek léteznek pszichológiai, szociálpszichológiai, szociológiai, politikatudományi és az irodalomelmélethez kapcsolódó megközelítései is. Számos különböző irányzata van, melyek eltérnek a kutatás tárgya, keretei és módszerei tekintetében. A közös ezekben az irányzatokban az, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak.

A kutatások módszertana kezdetben kvalitatív volt, az elemzés egy kisebb szöveg részletes vizsgálatát jelentette. Az utóbbi évtizedekben a korpuszalapú módszerek használatával a kvantitatív vizsgálatok is gyakorivá váltak. Az elemzés ekkor nagyobb szövegtesteken megy végbe, és szerepet kaphat egy szöveg intertextualitásának vizsgálata is.

                                     

1. A diskurzus meghatározásai

A diskurzus a legáltalánosabb értelemben a természetes módon létrejövő szöveg, vagyis a nyelv használat közben. A nyelvi szintek felől nézve a diskurzus a mondat felett álló szint. Az angol nyelvű szakirodalomban emiatt a szövegnyelvészet is a diskurzuselemzés részét képezi. Mivel a pragmatika szintén a mondat feletti szintet vizsgálja, ezért egyes nézetek szerint szintén a diskurzuselemzés részterületét képezi.

A diskurzust egyes esetekben elkülönítik az írott szövegtől, vagyis csak a beszédre vonatkozik. Más esetekben a diskurzust a szövegtől különböztetik meg úgy, hogy a diskurzus inkább több résztvevős, interaktív jellegű, míg a szöveg nem interaktív, és nem hallgatókra vagy befogadókra szabott.

                                     

2. A nyelvészethez és szociológiához kapcsolódó irányzatok

A nyelvészeti irányzatok szerint a jelentést nem lehet a mondatból levezetni, hanem az csak a diskurzus egészének vizsgálatával határozható meg. A vizsgálatok ezért a mondatok kontextusaira, és a szövegek struktúrájára, felépítésüknek és létrejöttüknek szabályszerűségeire koncentrálnak.

Azok az irányzatok, amelyek inkább a szociológiához kötődnek, a vizsgálatok során előtérbe helyezik a diskurzusok társadalmi kontextusát és a tematikus kontextust is. A diskurzus társadalmi kontextusát a szereplők tér- és időviszonyai, és azok a szerepek határozzák meg, amelyekben megszólalnak. A tematikus kontextushoz tartozik az, hogy milyen témakörhöz vagy közeghez köthető az adott diskurzus. Ilyen értelemben beszélhetünk a témakör alapján például népesedési diskurzusról ; a közeg alapján pedig politikai diskurzusról. Az adott témakör és a közeg a diskurzus körülhatárolását is jelentik. Így ezek a szemléletek a diskurzus két újabb meghatározását vonják maguk után: a diskurzus egyfelől az adott témakörbe tartozó szövegek összességét, másfelől az adott közegben elhangzó szövegek összességét is jelentheti. A szociológiához kötődő kutatások célja, hogy feltárják, milyen mögöttes motivációk és célok vezérlik a diskurzus résztvevőit. Főleg a nyelvileg meg nem jelenő, rejtett előfeltevéseket és implikatúrákat vizsgálják.

A nyelvészethez és a szociológiához kötődő főbb irányzatok a konverzációelemzés, az etnometodológia, a beszélésnéprajz, a beszédretorika, a dialóguselemzés és az interakciós szociolingvisztika.

                                     

3. Kritikai diskurzuselemzés

A politikatudományhoz és a szociálpszichológiához kötődnek a diskurzuselemzés kritikai irányzatai. Ezek célja átfogó társadalommagyarázatot és kritikát nyújtani. Ezekben az irányzatokban a diskurzus társadalmi jellege kerül előtérbe. A diskurzus eszerint a társadalmi cselekvések kommunikatív formája. A nyelvet társadalmi gyakorlatnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a diskurzusok segítségével értelmezzük, megszervezzük és berendezzük társadalmi életünket. A diskurzus így hatalmi eszköznek tekinthető. Emiatt az elemzések középpontjában annak kimutatása áll, hogy a hatalom és a különféle ideológiák, amelyek például a társadalmi egyenlőtlenségekért felelnek, hogyan kerülnek kifejezésre a diskurzusban. Képviselőinek határozott etikai és politikai álláspontjai vannak, és kifejezik, elismerik, hogy nem objektíven végzik az elemzést, mivel szerintük az nem megvalósítható.

                                     

4. Különböző szemléletek a diskurzuselemzés határairól

Némelyik tudományterületet illetően nincs egységes álláspont arra nézve, hogy azok a diskurzuselemzés előzményei vagy az alá tartoznak. Ezek az etnometodológia, a beszélésnéprajz és az interakciós szociolingvisztika. Más tudományterületekkel kapcsolatban abban különböznek a szemléletek, hogy ezek a területek a diskurzuselemzés alá tartoznak-e, vagy épp fordítva, a diskurzuselemzés ezeknek részterülete, esetleg teljesen elkülöníthetők tőle. Ilyenek a pragmatika és a konverzációelemzés.

                                     

5. Források

  • P. Baker és S. Ellege. Key terms in discourse analysis angol nyelven. New York, London: Continuum International Publishing Group 2011
  • Boronkai Dóra. A dialógus szövegtani jellemzői drámai művek és beszélt nyelvi társalgások alapján - Doktori disszertáció magyar nyelven 2008
  • Hámori Ágnes. A figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban - Doktori disszertáció magyar nyelven 2009
  • Szili Katalin. Tetté vált szavak A beszédaktusok elmélete és gyakorlata magyar nyelven. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2013
                                     

6. További információk

  • Glózer Rita: A diskurzuselemzés a társadalomtudományokban,
  • Szabó Márton. A diszkurzív politikatudomány alapjai magyar nyelven. Budapest: LHarmattan 2008
  • Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés,
  • Glózer Rita: A diskurzuselemzés módja és értelme,
Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →