ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 86



                                               

Szafakulevói járás

1989-ben 19 627 lakosa volt. 2010-ben 13 120 lakosa volt, melyből 5 595 baskír, 4 389 tatár, 2 774 orosz, 72 német, 42 ukrán, 25 kazah, 25 örmény, 18 azeri, 14 fehérorosz, 12 üzbég stb. 2002-ben 16 957 lakosa volt, melynek 43.1%-a baskír, 33.2%%- ...

                                               

Száhil öv

A Száhil öv, Száhel övezet Afrikában található, a Szahara déli részén. A száhil szó ساحل az arab nyelvben a sivatag szegélyét jelenti. A terület a világ legnagyobb sivatagának déli szélén található.

                                               

Szahír

Szahír, vagy asz-Szahír sivatagos terület Bahreinben, a fővárostól, Manámától 30 km-re, közel az-Zallak faluhoz. Itt található a Bahrain International Circuit versenypálya, mely 2004 óta ad otthont a Formula–1 versenynaptárában szereplő Bahreini ...

                                               

Szahne megye

Szahne megye Irán Kermánsáh tartománynak egyik keleti megyéje az ország nyugati részén. Északon és északkeleten Szongor megye, keleten Kangávar megye, délen Hamadán tartomány, délnyugatról Harszin megye, nyugatról az Kermánsáh megye határolják. S ...

                                               

Szaitama prefektúra

Szaitama prefektúra) Japán egyik közigazgatási egysége. Honsú középső északi részén, Kantó régióban található. Fővárosa Szaitama.

                                               

Szaláh ed-Dín kormányzóság

Szaláh ed-Dín kormányzóság Irak 18 kormányzóságának egyike az ország középső részén. Északnyugaton Ninive, északkeleten a Kurdisztán régióhoz tartozó Erbíl, Kirkuk és a szintén kurdisztáni Szulejmánijja, keleten Dijála, délen Bagdad, délnyugaton ...

                                               

Szalamisz

A Szaróni-öbölben fekszik, 2 km-re Pireusztól, Athén kikötőjétől. Elefszínától 5 km-re délnyugatra található. Területe 95 km², a legmagasabb pontja a Mavrovúni hegy 365 m. A nagyjából fordított C-alakú sziget a Szalamiszi-öblöt fogja körül.

                                               

Szálang-hágó

A Szálang-hágó az egyik legfontosabb kapcsolat Kabul és Észak-Afganisztán között a Hindukus hegységben. Jelenleg a Szálang-alagúton keresztül halad át a hegységen 3400 méter magasan. Az alagutat a szovjetek építették 1964-ben.

                                               

Szalász-e Bábádzsáni megye

Szalász-e Bábádzsáni megye Irán Kermánsáh tartományának egyik nyugati megyéje az ország nyugati részén. Északon Kurdisztán tartomány, keleten Dzsavánrud megye és Ravánszar megye, délen Dáláhu megye, délnyugatról Szarpol-e Zaháb megye, nyugatról a ...

                                               

Szalfít kormányzóság

Szalfít kormányzóság Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia középső részén fekszik. Északon Kalkílija kormányzóság, keleten Náblusz kormányzóság, délen Rámalláh és el-Bíra kormányzóság, nyugaton pedig Izrael határolja. Központj ...

                                               

Szamara (Dnyeper)

A Szamara a Dnyeper folyó bal oldali mellékfolyója a Dnyepermelléki-alföldön, 320 km hosszú, vízgyűjtő medencéje 22 600 km². Nagyobb mellékfolyói: Kilcseny Кільчень: 116 km, vízgyűjtő medencéje 900 km². Vovcsa Вовча: 323 km, vízgyűjtő medencéje 1 ...

                                               

Szamária

Szamária történelmi régió Palesztina területén, Galilea és Júdea között. A tartományt az asszírok szervezték meg, akik a fogságba hurcolt izraelita népesség helyébe telepeseket költöztettek. Ők lettek a maradék izraelitákkal keveredve a szamaritá ...

                                               

Szamarszkit

A szamarszkit) ritkaföldfém-tartalmú radioaktív ásvány. Nevét Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec 19. századi orosz bányamérnökről kapta.

                                               

Szamojlovkai járás

1989-ben 26 125 lakosa volt. 2002-ben 25 979 lakosa volt, melynek 70%-a orosz, 25%-a ukrán. 2010-ben 21 451 lakosa volt, melyből 18 461 orosz, 1 821 ukrán, 162 örmény, 137 lezg, 106 tatár, 104 csecsen, 67 azeri, 62 német stb.

                                               

Szanaa kormányzóság

Szanaa kormányzóság Jemen huszonegy kormányzóságának egyike. Az ország nyugati részén fekszik, a külön kormányzóságot alkotó főváros, Szanaa körül, amely mindazonáltal székhelyéül szolgál. Északnyugaton Amrán, északnyugaton el-Dzsauf, délkeleten ...

                                               

Szancsurszki járás

2010-ben 10 080 lakosa volt, melyből 8 748 orosz, 1 075 mari. 1989-ben 17 719 lakosa volt. 2002-ben 14 063 lakosa volt, melynek 86.26%-a orosz, 12.11%-a mari.

                                               

Szandovói járás

2002-ben 9 385 lakosa volt. 1989-ben 12 495 lakosa volt. 2010-ben 6 811 lakosa volt, melyből 6 455 orosz, 84 csecsen, 48 ukrán, 28 fehérorosz, 20 cigány, 10 tabaszaran, 10 tatár stb.

                                               

Szandzsák (régió)

A Szandzsák vagy Novi Pazar-i Szandzsák Szerbia és Montenegró között megosztottan elhelyezkedő, főleg bosnyák és szerb lakosságú vidék. Szerbiai része elszegényedett, társadalmi problémákkal sújtott vidék. Lakossága túlnyomórészt bosnyák nemzetis ...

                                               

Szaratovi járás

2010-ben 48 105 lakosa volt, melyből 41 593 orosz, 1 063 ukrán, 995 tatár, 613 örmény, 611 kazah, 464 mordvin, 364 azeri, 311 ezid, 277 csuvas, 219 német, 168 fehérorosz, 143 csecsen, 131 koreai, 113 lezg, 89 mari, 87 üzbég, 68 moldáv, 51 avar st ...

                                               

Szargatszkojei járás

2002-ben 22 320 lakosa volt. 1989-ben 923 lakosa volt. 2010-ben 320 lakosa volt, melynek 88.7%-a orosz, 3.8%-a német, 1.7%-a kazah, 1.5%-a ukrán, 1.1%-a tatár.

                                               

Szarivon

Az egész körzetben itt található egyedül kórház, amit magyarok alapítottak, még a koreai háború idején, 1950-ben. A kórház a hajdani magyar kommunista pártvezér, Rákosi Mátyás nevét viseli. Az intézmény 16 kerületet, és évente közel félmillió gye ...

                                               

Szarmanovói járás

2002-ben 37 475 lakosa volt. 1989-ben 32 258 lakosa volt. 2010-ben 36 681 lakosa volt, melyből 33 320 tatár, 2 859 orosz, 103 baskír, 56 csuvas, 35 mordvin, 30 ukrán, 27 mari, 12 udmurt.

                                               

Szaróni-szigetek

A Szaróni-szigetek a görög szigetvilágban helyezkedik el Athénhoz legközelebb a Szaróni-öbölben. Az öblöt Argoszi Szarónról, a mitológiai királyról nevezték el.

                                               

Szarpol-e Zaháb megye

Szarpol-e Zaháb megye Irán Kermánsáh tartománynak egyik nyugati megyéje az ország nyugati részén. Északon és északkeleten Szalász-e Bábádzsáni megye, keleten Dáláhu megye, délen Gilán-e Garb megye, délnyugatról Kaszr-e Sirin megye, nyugatról az I ...

                                               

Szarpаi járás

2002-ben 14 504 lakosa volt, melynek 57.1%-a orosz, 29.7%-a kalmük, 4.6%-a csecsen, 3.7%-a dargin, 1.1%-a ukrán, 0.3%-a kazah, 0.1%-a német. 1989-ben 17 686 lakosa volt, melynek 56.5%-a orosz, 29.7%-a kalmük, 4.5%-a csecsen, 2.9%-a dargin, 0.3%-a ...

                                               

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia több mint 2 millió km²-es ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten. Nevének első része az uralkodócsalád, a Szaúd-ház nevét őrzi. Teljhatalmú uralkodóinak címe malik, azaz a király; 2015 óta Szalman ibn Abdul-Aziz tölti ...

                                               

Száve megye

Száve megye Irán Markazi tartományának egyik északi megyéje az ország középső, nyugati részén. Északkeleten, északon Zarandije megye, keleten Kom tartomány, délen Tafres megye és Komejdzsán megye, nyugatról Hamadán tartomány határolják. Székhelye ...

                                               

Szávodzsbolág megye

Szávodzsbolág megye Irán Alborz tartománynak központi fekvésű megyéje az ország északi részén. Északon Talecsán megye, keleten Karadzs megye, délnyugaton Esztehárd megye, nyugaton Nazarábád megye határolják. Székhelye a 65 000 fős Hashtgerd város ...

                                               

Szecsenovói járás

2002-ben 17 741 lakosa volt, akik főleg oroszok, tatárok és mordvinok. 1989-ben 19 338 lakosa volt. 2010-ben 15 446 lakosa volt, melynek 90.9%-a orosz, 3.8%-a mordvin, 2.3%-a tatár, 1.5%-a csuvas.

                                               

Szegezsai járás

2010-ben 41 215 lakosa volt. 2002-ben 50 054 lakosa volt, melyből 40 708 orosz 81.3%, 3 626 fehérorosz 7.3%, 1 688 karjalai 3.4%, 1 435 ukrán 2.9%, 558 finn, 312 lengyel, 147 tatár, 133 azeri, 99 csuvas, 97 litván, 82 mari, 65 vepsze, 60 mordvin, ...

                                               

Szegyelnyikovói járás

2010-ben 10 943 lakosa volt, melynek 92.8%-a orosz, 2.7%-a tatár, 1%-a német, 0.5%-a ukrán, 0.1%-a kazah. 2002-ben 12 211 lakosa volt, melynek 92.4%-a orosz, 2.3%-a tatár, 1.9%-a észt, 1.2%-a német, 0.7%-a ukrán. 1989-ben 12 890 lakosa volt.

                                               

Szelemdzsai járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szelizsarovói járás

2002-ben 15 125 lakosa volt. 2010-ben 12 722 lakosa volt, melyből 12 020 orosz, 117 ukrán, 63 csecsen, 56 kirgiz, 55 cigány, 38 fehérorosz, 30 csuvas, 26 örmény, 25 tatár, 23 tadzsik, 22 ingus, 22 moldáv, 22 üzbég, 20 azeri, 16 dargin, 14 lengyel ...

                                               

Szelszele megye

Szelszele megye Irán Loresztán tartománynak egyik északi megyéje az ország nyugati részén. Északon Delfán megye, északkeleten Borudzserd megye, délkeleten Horramábád megye, délen és nyugaton Dovre megye határolják. Székhelye a 30 000 fős Alesztár ...

                                               

Szemirom megye

Szemirom megye Irán Iszfahán tartományának legdélebbi megyéje az ország középső részén. Északon Dehágán, keleten Sahrezá, délkeleten Fársz tartomány Ábáde megyéje és Eglid megyéje, délnyugaton és nyugaton Kohgiluje és Bujer Ahmad tartomány határo ...

                                               

Szemjonovi járás

Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. A 2010-es népszámlálás adatai

                                               

Szengileji járás

2010-ben 23 260 lakosa volt, melynek 77.7%-a orosz, 13.3%-a csuvas, 5.3%-a tatár, 1.2%-a mordvin. 2002-ben lakosságának 74.9%-a orosz, 16%-a csuvas, 5%-a tatár, 1.8%-a mordvin.

                                               

Szent kutak Magyarországon

A szent kutak Magyarországon azok a kútvizek vagy természetes források, amelyekhez valamilyen történet, legenda vagy jelenség kapcsolódik és emiatt nevezték el szent kútnak. A szent kút kifejezés jelöli a forrást magát, de városrészek vagy telepü ...

                                               

Szent Péter és Pál-templom (Szentendre)

A Szent Péter és Pál-templom vagy közkeletű nevén Péter-Pál-templom Szentendre eredetileg szerb ortodox, ma római katolikus templomainak egyike.

                                               

Szerafimovicsi járás

1989-ben 27 684 lakosa volt. 2002-ben 27 137 lakosa volt. 2010-ben 25 378 lakosa volt, melyből 23 428 orosz, 256 ukrán, 253 üzbég, 208 mari, 181 örmény, 139 csecsen, 131 udmurt, 119 azeri, 85 fehérorosz, 61 mordvin, 40 német, 36 tatár, 35 kazah, ...

                                               

Szergacsi járás

1989-ben 42 588 lakosa volt. 2002-ben 35 779 lakosa volt, melynek 84.8%-a orosz, 11.6%-a tatár, 5%-a mordvin. 2010-ben 31 296 lakosa volt, melynek 83.7%-a orosz, 10.1%-a tatár, 4.4%-a mordvin.

                                               

Szergijevszki járás

2010-ben 47 548 lakosa volt, melynek 82.7%-a orosz, 8%-a csuvas, 3.9%-a mordvin, 1.6%-a tatár. 2002-ben 48 976 lakosa volt, melynek 79.64%-a orosz, 9.65%-a csuvas. 1989-ben 48 574 lakosa volt.

                                               

Szerisevói járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Szernuri járás

2010-ben 25 672 lakosa volt, melynek 76.6%-a mari, 21.4%-a orosz, 0.8%-a tatár. 2002-ben 25 280 lakosa volt, melynek 75.3%-a mari, 23.1%-a orosz. 1989-ben 27 263 lakosa volt.

                                               

Szevernojei járás (Novoszibirszki terület)

2010-ben 10 687 lakosa volt, melyből 10 117 orosz 95.5%, 280 csuvas 2.6%, 52 tatár 0.5%, 42 német 0.4%, 32 ukrán 0.3%, 19 fehérorosz 0.2% stb. 2002-ben 11 835 lakosa volt. 1989-ben 12 923 lakosa volt.

                                               

Szibéria

Szibéria köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12.6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és ...

                                               

Szicsovkai járás

A 2010-es népszámlálás adatai Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly.

                                               

Sziktivgyini járás

2010-ben 22 660 lakosa volt, melynek 47.6%-a orosz, 45.9%-a komi, 2.3%-a ukrán, 0.7%-a német, 0.5%-a fehérorosz. 2002-ben 24 226 lakosa volt, melynek 51.8%-a komi, 39.5%-a orosz, 3.1%-a ukrán, 1.1%-a német, 0.8%-a fehérorosz.

                                               

Szilvási-kő

A Szilvási-kő 961 méteres magasságával a Bükk-vidék legmagasabb pontja, Magyarország negyedik legmagasabb hegycsúcsa. A Szilvási-kő megnevezés igen új, sokáig névtelen volt, illetve a Kettős-bérc déli csúcsaként volt ismert. 2014-ig az Istállós-k ...

                                               

Szirdzsán megye

Szirdzsán megye Irán Kermán tartományának nyugati megyéje az ország középső, délkeleti részén. Északnyugaton és nyugaton a Jazd tartományban lévő Khatam megye, északról Sahr-e Bábak megye, északkeletről Rafszandzsán megye, keletről Bardszir megye ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →