ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 54



                                               

Metafizika (Arisztotelész)

Arisztotelész Metafizika könyve 14 általános mű gyűjteménye, melyeket az első összkiadásnál a fizikai írások mögé soroltak be. Innen ered a metafizika tudományának a megjelölése, amely azt vizsgálja mi van a természet mögött. Ezekben a művekben A ...

                                               

Diairetikus módszer

A diairetikus módszer egy a filozófiában használt kifejezés a felosztás és osztályozás módszerére melyet Platón vezetett be A szofista című dialógusában. Később Arisztotelésznél és a sztoikus filozófusoknál is találkozhatunk vele.

                                               

Esemény (filozófia)

Az események olyan dolgok, melyek történnek – mint a születések, robbanások, házasságkötések, autóbalesetek. Ami ezekben közös, hogy adott időben és adott helyen mennek végbe, és legtöbbször változással járnak. Az 1970-es évek elejétől számos, az ...

                                               

Isteni gondviselés

Az isteni gondviselés a különböző vallási rendszerekben megjelenő nézetek és képzetek összessége, amelyek a világot teremtő főhatalomnak, istennek vagy egyfajta isteni tervnek tulajdonítják az emberi közösségek és az ember személyes sorsának alak ...

                                               

A létező

A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik. A létező kérdésével való foglalkozást két igen korán megfogalmazott filozófiai felismerés tette szükségessé: Nem minden létezik a szó valódi értelmében, ami az ...

                                               

Metafizika

A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer. A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozz ...

                                               

Ontológia

Az ontológia, más néven léttan, lételmélet, létfilozófia vagy általános metafizika, az a filozófiai tudomány, amely a léttel mint létezők alapjával foglalkozik, azaz elsősorban nem a létezőről, hanem a létről szóló tudomány. Az "ontológia” kifeje ...

                                               

Prezentizmus (időfilozófia)

A prezentizmus szubjektív idealista filozófiai irányzat, tagadja a történettudomány objektivitását, azt a jelenlegi történések és vágyak múltba vetítésének tartja. Ezen elmélet szerint csak a jelen valódi. Bármely esemény vagy entitás, ami a múlt ...

                                               

Rekreáció

A rekreáció, illetve kikapcsolódás fogalom, melynek jelentéstartalma a köznyelvben dominánsan a szabadidő-eltöltés kultúrája, habár némileg komplexebb, árnyaltabb a szakszerű meghatározása. A rekreáció lélektani és biológiai szempontból megállapí ...

                                               

Szabad akarat

A szabad akarat a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma. A filozófia régi kérdéseinek egyike, hogy létezik-e szabad akarat: azaz hatalmunkban áll-e cselekedeteink, gondolataink irányítása, vagy egy külső erő determinál minket cselekvé ...

                                               

Szolipszizmus

A szolipszizmus a latin "solus” és "ipse” szavakból képzett kifejezés. A lételméleti szolipszizmus annyit jelent, hogy tulajdonképpen csak én magam vagyok, rajtam kívül senki és semmi nincs. Minden létező csak a tudatom terméke. Az objektív világ ...

                                               

Teleológia

Teleológia, szó szerinti értelmezésben "a célok tana”, a dolgoknak a cél szempontjából való felfogása, az a felfogás, hogy bizonyos dolgok egy bizonyos cél elérése érdekében, azokat szolgálva jöttek létre vagy léteznek. Arisztotelész, az ókor egy ...

                                               

Ferdinand Ulrich

Ferdinand Ulrich a freising: Filozófiai-Teológiai Főiskolán kezdte el tanulmányait, majd a müncheni Lajos–Miksa Egyetemen folytatta, ahol filozófiát, pszichológiát, pedagógiát és fundamentális teológiát hallgatott. Münchenben doktorált 1956-ban I ...

                                               

Véletlen

A véletlen az egyedi esemény nem vélt bekövetkezése, illetve a köznyelvben a meghatározhatatlan, megjósolhatatlan vagy szabálytalan volta. Gyakran azért tekintünk egy eseményt véletlennek - pontosabban véletlenszerűnek -, mert nem vagyunk képesek ...

                                               

Akadémia (Platón)

A szó Akadémosz attikai hősről elnevezett olajfa-liget, melyben Platón filozófiai iskolája működött. Az Akadémia i. e. 385-től i. sz. 529-ig állt fent, akkor I. Iusztinianosz bizánci császár más athéni iskolákkal együtt bezáratta. Az Akadémia tag ...

                                               

Görög atomizmus

A görög atomista filozófusok, annak kísérletére, hogy feloldják a parmenidészi elmélet, a csak az Egy létező okozta problémákat, nevezetesen a keletkezés-pusztulás, a mozgás és a létezők sokféleségének a problémáját, azt állították, hogy a létező ...

                                               

A hét bölcs

A hét bölcs az i. e. 7–6. században élt görög gondolkodók csoportja. Hírnevük okán mind több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik, az ezeket egyesítő gyűjteményekből a Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műv ...

                                               

Képosz

A Képosz egy kiterjedt kert volt az ókori Athén külterületén, amelyet i. e. 306-ban Epikurosz 80 mináért megvásárolt, és itt rendezte be filozófiai iskoláját. I. e. 270-ben bekövetkezett haláláig itt élt mintegy kétszáz tanítványával az általa ve ...

                                               

Lükeion

A Lükeion egy ókori görög, filozófiai jellegű oktatást adó gümnaszion volt Athénban, melyet Arisztotelész, az Athénban élő filozófus alapított i. e. 335-ben. A Lükeionban alakult ki a mintegy hatszáz éven át működő arisztoteliánus filozófus-társa ...

                                               

Orfikusok

Az orfikus tanítás az ókori Görögországban és Thrákiában fellépő, ezoterikus jellegű vallás volt, követőiket orfikusok nak nevezik. Megjelenésük körülbelül az i. e. 3. századra tehető. Az orfikusok mint különálló csoport megjelenése idejében nem ...

                                               

Posztparmenideánus filozófia

A görög filozófia történetében, kronológiailag: Parmenidész és a szofisztika között elhelyezkedő generáció, probléma szerint: Parmenidész által felállított tovább már nem gondolható monista tanításából eredő nehézségek megoldására törekedő gondol ...

                                               

Paradoxon

Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük. A híres paradoxonok mögött megbújó kétértelműségek, következtetési hibák és ki nem mondott, hibás ...

                                               

Banach–Tarski-paradoxon

A Banach–Tarski-paradoxon egy bizonyított matematikai tétel, mely szerint egy 3 dimenziós, tömör gömböt a kiválasztási axióma felhasználásával fel lehet vágni véges sok olyan darabra, amelyekből két, az eredeti gömbbel megegyező méretű tömör gömb ...

                                               

Bentley-paradoxon

1692-ben Richard Bentley anglikán tiszteletes Newtonnak írt levelében mutatott rá azokra a problémákra, melyek a gravitációelméletben akkor merülnek fel, ha azt az egész univerzumra alkalmazzuk. Ha az Univerzum véges, akkor a kölcsönös gravitáció ...

                                               

Borel–Kolmogorov-paradoxon

A valószínűségszámításban a Borel–Kolmogorov-paradoxon egy nulla valószínűségű halmazra vett feltételes valószínűségre vonatkozó paradoxon. Émile Borel és Andrej Kolmogorov után nevezték el.

                                               

Brillouin-paradoxon

A Brillouin-paradoxon a termodinamika egy látszólagos paradoxona. Elsőként Léon Brillouin írta le 1950-ben. A Brown-racsni, ami egy molekuláris racsni illetve a Maxwell-démon elektromos analógja. Brillouin áramköre egy ellenállást és egy diódát t ...

                                               

Cantor-paradoxon

A Cantor-paradoxon egy ellentmondás a naiv halmazelméletben, amely abból származik, hogy megengedett a legnagyobb számosságú halmaz létezése. Az ellentmondás abban áll, hogy a legnagyobb számosságú halmaznak több részhalmaza van, mint eleme, így ...

                                               

Curry paradoxonja

Curry paradoxonja a naiv halmazelméletben és a matematikai logikában működő paradoxon, amely segítségével tetszőleges állítás levezethető egy önhivatkozó definíció és néhány látszólag ártalmatlan levezetési szabály segítségével. Nevét kitalálójár ...

                                               

Epimenidész-paradoxon

Az Epimenidész-paradoxon egy logikai paradoxon, számos változata közismert, az egyik legismertebb változata Douglas R. Hofstadter Gödel, Escher, Bach című könyvében olvasható: A krétai Epimenidész a következő halhatatlan kijelentést tette: "Minde ...

                                               

EPR-paradoxon

Az EPR-paradoxon a kvantummechanika egyik nevezetes gondolatkísérlete, amelynek eredeti célja az elmélet nem-teljes voltának demonstrálása volt, később pedig a kísérleti ellenőrzésében játszott szerepet. A modern értelmezés szerint az EPR-paradox ...

                                               

Garai-paradoxon

Garai László meghatározása szerint paradoxon akkor lép fel ha a tényezők között, amelyek meghatározott viszonyban vannak egymással, szerepel maga ez a viszony is. Az a viszony például, mely szerint egy leírás, ill. egy előírás vonatkozik a maga t ...

                                               

Giffen-javak

Giffen-javaknak hívja a mikroökonómia azokat a javakat, amelyeknek a kereslete azonos előjelű változással reagál az áruk változására. Ha tehát egy ilyen jószág ára nő, a belőle keresett mennyiség is növekedni fog, és fordítva: az árcsökkenés kere ...

                                               

Hafele–Keating-kísérlet

A Hafele–Keating-kísérlet a relativitáselmélet kísérleti ellenőrzése céljából végrehajtott kísérlet volt. J. C. Hafele és Richard E. Keating céziumsugaras atomórákat szállítottak utasszállító repülőgépen egyszer keleti, majd 9 nap múlva nyugati i ...

                                               

A hazug paradoxona

A logikában és a nyelvfilozófiában a hazug paradoxona témaköre olyan kijelentő mondatokhoz kapcsolódó problémák gyűjteménye, mint: "A következő mondat igaz. Az előző viszont hamis. ” "Most hazudok. ” "Ez a mondat hamis. ” Világos, hogy az "Ez a m ...

                                               

Hilbert Grand Hotel-paradoxonja

A Grand Hotel kapcsán azt is szemléltetni lehet, hogy a teljes indukció, a bizonyítás egy előszeretettel alkalmazott módszere csak egy irányba működik, és feltétlenül szükség van hozzá egy nulladik lépésre. Tegyük fel ugyanis, hogy a szállodában ...

                                               

Hiperjáték-paradoxon

Egy kétszemélyes játékot akkor nevezünk jólfundáltnak, ha véges sok lépésben az egyik játékos győz, vagy döntetlent érnek el. Például az egyre kisebb természetes számok mondása jólfundált, ellentétben a valós számokkal. Tekintsük most az összes j ...

                                               

Időparadoxon

Az időparadoxon vagy időutazás-paradoxon egy az időutazással kapcsolatos paradoxon. Elsőként René Barjavel sci-fi-író 1943-as, Az óvatlan utazó című könyvében jelenik meg. A második személyben kimondott paradoxon így hangzik: tegyük fel, hogy vis ...

                                               

Ikerparadoxon

Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétle ...

                                               

A józan ész furcsaságai

A józan ész furcsaságai a "józan észt” műszaki szempontból tárgyaló, könnyed és olvasmányos ismeretterjesztő könyv. Eredetileg 1976-ban jelent meg, szerzői Werner Gilde és Siegfried Altrichter. Magyarul 1981-ben adta ki a Műszaki Könyvkiadó. A kö ...

                                               

Laczkovich-tétel

Laczkovich Miklós tétele, avagy a kör modern négyszögesítése, avagy Tarski problémája egy, a Banach–Tarski-paradoxon témakörébe tartozó nevezetes állítás. Alfred Tarski 1925-ben vetette fel a következő problémát: a síkban átdarabolható-e egymásba ...

                                               

Mirimanoff-paradoxon

A Mirimanoff-paradoxon egy a naiv halmazelméletben előálló paradoxon, melynek forrása a pontosan a jólfundált halmazokat tartalmazó halmaz. A Mirimanoff-paradoxon - a Russell-paradoxonhoz hasonlóan - illusztrálja, hogy a halmazalkotásra vonatkozó ...

                                               

Mpemba-paradoxon

A Mpemba-paradoxon a víznek azt a különleges tulajdonságát állapítja meg, hogy azonos körülmények között a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint a hideg víz. A jelenséget újrafelfedezőjéről, Erasto B. Mpemba tanzániai diákról nevezték e ...

                                               

Navigációs paradoxon

A navigációs paradoxon egyik része az, hogy a Mercator-térképen egyenesként látható loxodroma hosszabb, mint a görbe ortodroma. Ez annak következménye, hogy a Mercator-vetület nem távolságtartó, hanem szögtartó. Az ellentmondás második része a ké ...

                                               

Olbers-paradoxon

Az Olbers-paradoxon Heinrich Wilhelm Olbers német csillagász által 1826-ban megfogalmazott fizikai paradoxon, amelyet korábban Johannes Kepler, valamint Halley és Cheseaux is leírt. A paradoxon szerint, ha a világegyetem végtelen lenne, akkor a v ...

                                               

Richard-paradoxon

A Richard-paradoxon a halmazelméletben fellépő paradoxon, ami a természetes számok értelmezésével kapcsolatban lép fel. A paradoxont Jules Richard írta le 1905-ben.

                                               

Russell-paradoxon

Bertrand Russell 1901-ben felfedezte, hogy a matematika akkori naiv halmazelméleti és logikai megalapozása a róla elnevezett Russell-paradoxont is tartalmazza. A századfordulón jelentkező paradoxonok hatására, mintegy két-három évtized alatt, a m ...

                                               

Simpson-paradoxon

A Simpson-paradoxon a statisztikában ismert antinómia, mely akkor lép fel, ha két csoportot kettébontunk. Ekkor ugyanis a csoportra érvényes megállapítás az ellentétébe fordulhat át. Példa: Tegyük fel, hogy egy esélyegyenlőséggel foglalkozó szerv ...

                                               

Szavazási paradoxon

A szavazási paradoxon Nicolas de Condorcet által a 18. században megfigyelt szituáció, melyben a kollektív választási preferenciák ciklikusak, még ha az egyéni választási preferenciák nem is azok. Ez egy paradoxon, hiszen ez azt jelenti, hogy a t ...

                                               

Tyúk vagy a tojás probléma

A Tyúk vagy a tojás probléma, paradoxon magyarul leginkább a Melyik volt előbb? A tyúk vagy a tojás? kérdés formájában jelenik meg. De emlegetése ma már leggyakrabban nem is az ősi kérdés megválaszolására irányul, hanem csupán annak nyelvi kifeje ...

                                               

Ultraibolya katasztrófa

Az ultraibolya katasztrófa a 20. század eleji klasszikus fizika egyik jóslata volt, mely szerint az ideális feketetest termikus egyensúlyban végtelen mennyiségű sugárzást bocsát ki. Lord Rayleigh és Sir James Jeans 1900-ban egy olyan problémát ve ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →