ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 50



                                               

Nominalizmus

A nominalizmus szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette. A nominalizmus – ami a realizmus ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, ...

                                               

Núsz

A núsz görög kifejezés, jelentése: ész, értelem, tágabb értelemben a szellemi megragadás képessége. Platón ismeretelméletében a legmagasabb rendű értelmi képesség, az ideák megismerésének eszköze. Arisztotelésznél is a legnemesebb lélekrész, míg ...

                                               

Objektivitás

Az objektivitás szó jelentése tárgyilagosság, elfogulatlanság, pártatlanság. Earl Babbie szerint: "A tudománynak és más vizsgálódásoknak az a minősége, melynek folytán két különböző kutató, ha ugyanazt a problémát vizsgálja, ugyanarra a következt ...

                                               

Objektivizmus

Az objektivizmus Ayn Rand oroszországi zsidó származású amerikai filozófus és írónő által alkotott átfogó gondolkodási rendszer. Az objektivizmus szerint a valóság az ember tudatától és akaratától függetlenül létezik, mint tárgyi feltétlen. Az em ...

                                               

Occam borotvája

Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. Első megfogalmazója William Ockham, a 14. században élt angol filozófus, ferences rendi sz ...

                                               

Önvaló

Az Önvaló szót Baktay Ervin találta ki az angol Self szó magyar megfelelőjének. Ez 1934-re tehető, amikor lefordította Paul Brunton India titkai című könyvét. Ebben a szerző első indiai utazásait és Srí Ramana Maharsival való találkozását írja le ...

                                               

Pléróma

A pléróma görög eredetű szó, amely jelentése teljesség. Az Újszövetségben a deutero-páli levelek egyik homályos fogalma Kol. 1.19; 2.9; Ef. 1.23; 3.19; 4.13 és amely Isten lényének "teljességét" vagy Isten kegyelmét jelöli. A fogalmat krisztológi ...

                                               

Schelling akaratfogalma

Schelling a klasszikus német filozófia – Kant–Fichte–Schelling–Hegel – alkotta sorba tartozó kiemelkedő gondolkodó volt. Schelling akaratfogalmával egyfajta gondolkodásbeli változás kezdődik, amely nem csak tudomást vesz a homályos, alacsonyabb r ...

                                               

Sympatheia

A sympatheia ógörög eredetű szó, jelentése együttérzés, együttszenvedés. A sympatheia a sztoikus filozófia fontos terminusa a koherenciára, amely a kozmikus stabilitást biztosítja. Több antik természettudós, filozófus használja, például Krüszippo ...

                                               

Szubsztancia

A szubsztancia az antik filozófiától kezdve a minden létező változatlan ősalapját jelző filozófiai fogalom. A szubsztancia az állandóan változó világ és jelenségei legáltalánosabb belső lényege, amely minden változás során megmarad. Oka és alapja ...

                                               

Szüdzügia

A szüdzügia legtágabb értelemben valamiféle egységet fejez ki, leginkább egy meghatározott együttállást, sorrendet. Maga a szó a kései latin syzygia/suzugia szóból, az pedig a görög σύζυγος melléknévből eredeztethető. A gnoszticizmusban a szüdzüg ...

                                               

Tabula rasa

A tabula rasa, latinul tiszta tábla, ami a "tiszta lappal történő indulást” jelenti. Ismeretelméleti fogalomként az empirista gondolkodók használják, mikor azt szeretnék szemléltetni, hogy az ember elméje születésekor nem tartalmaz semmiféle vele ...

                                               

Társadalmi szerződés

A társadalmi szerződés mint filozófiai fogalom azzal a társadalomfilozófiai problémával áll kapcsolatban, amely a politikai hatalom jogszerűségére kérdez rá. Milyen feltételek mellett tekinthető egy állam legitimnek? Milyen jogosítványai és kötel ...

                                               

Tény

Ténynek nevezzük általában azt, ami bizonyíthatóan létezik vagy létezett. Ami létezett, arról egyben mint történetről számolunk be. A tudományban a tényt a fenti neopozitivista felfogást tükröző definíciónál tágabb értelemben használják: tény a t ...

                                               

Tér (filozófia)

A tér fizikai fogalmán túl a Immanuel Kant munkásságának köszönhetőn megjelent a tér filozófiai fogalma is. Kant a teret a priori, velünk született szemléleti kategóriának tartotta és ez hozzájárult, hogy a newtoni fizikára épülő világkép a szűk ...

                                               

Thészeusz hajója

Thészeusz hajója egy olyan filozófiai kérdésfelvetés, amelyre több, önmagában helytálló, egymással egyenértékű, de egymásnak ellentmondó válasz is adható. Ezt a paradoxont elsőként az ókori görög filozófusok vetettek fel a Thészeusz-monda egyik r ...

                                               

Transzcendencia

A transzcendencia egy többféleképpen meghatározott filozófiai és teológiai fogalom. Az immanencia ellenfogalma. A szó a latin transcendo ’átlépek’ igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell l ...

                                               

Tudás

A tudás a kontextustól függően egy sok értelemben használt szó, így nehéz definiálni. Egy átfogó meghatározás helyett tehát inkább ezeket a kontextusokat és az ottani jelentést írjuk le.

                                               

Tulajdonság

A tulajdonság relatív fogalom, szemben a hasonló, de abszolút fogalommal, a minőséggel. A dolog létezhet egyes tulajdonságai nélkül, a minőség megszűnése viszont megszünteti magát a dolgot. A tulajdonságok közül azok, amelyek a dolog minőségei, e ...

                                               

Valóság

A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik. A valóság alapvető jellemzője az, hogy anyagi, tárgyilagos, vagyis függetle ...

                                               

Vélemény

A vélemény egy személynek, a saját nézőpontjából kiinduló elgondolása a dolgokról. A vélemény, mivel az individuumtól, annak perspektívájától függő, ezért szükségszerűen szubjektív. A vélemény mindig előítélet, mert vélt jellemzők értelmezését je ...

                                               

Akozmizmus

Az akozmizmus egy olyan filozófiai tanítás, amely tagadja az univerzum valóságát. Az érzékelhető világmindenséget egy végső illúziónak tekinti. Az egyedüli valóságnak a manifesztálatlan végtelent, az Abszolútot fogadja el. Ellentétes a panteizmus ...

                                               

Antropozófia

                                               

Arisztoteliánusok

Az arisztotelianizmus egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték. A kritikusok gyakran Platón idealizmusának ellenzőit is így nevezik.

                                               

Averroizmus

Az averroizmus Averroes középkori arab filozófusnak és követőinek a tanítása. Averroes Arisztotelész követője, de nem volt mentes az újplatonizmus hatásától sem. Az anyagot örökkévalónak tartotta, a gondolkodásról vallott nézeteiből pedig csak eg ...

                                               

Blanquizmus

A blanquizmus Louis Auguste Blanqui nevéhez köthető kommunista irányzat. Különös hangsúlyt fektetett a forradalom stratégiájának kidolgozására, melyben központi szerepet kapott az államhatalom megragadása egy jól szervezett, fegyveres összeesküvő ...

                                               

Cinikusok

A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században. Személyes példamutatásra építő tanításuk középpontjában az erény állt.

                                               

Cinizmus

A cinizmus eredetileg az ókori görög cinikusok filozófiai iskoláját jelentette. Jelenleg a szó olyan személyek nézeteire utal, akik szerint kizárólag önös érdekek mozgatják az embereket, és nem hajlandók az emberi őszinteségre, erényre és altruiz ...

                                               

Determinizmus

A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet. E felfogás szerint minden – természeti, társadalmi, pszichikus – jelenség korábbi történések által meghatározott. Képviselői tagadják a véletlen létezését. ...

                                               

Dialógusfilozófia

A dialógusfilozófia egy olyan modern filozófiai irányzat, mely az embert kapcsolatainak fényében vizsgálja. Rokonságot mutat bizonyos egzisztencialista és fenomenológiai törekvésekkel, valamint általánosságban szoros kapcsolatban áll a zsidó ille ...

                                               

Effektív altruizmus

Az effektív altruizmus egy filozófiai irányzat és társadalmi mozgalom, melynek célja, hogy bizonyítékokra és érvekre alapozva megtalálja a másokon való segítés leghatékonyabb formáját. Mint mozgalom ösztönzi az egyéneket, hogy vegyenek figyelembe ...

                                               

Eleai filozófiai iskola

A nagy milétosziakat követően a nyugati görög gondolkodók – akik a kezdetektől fogva nagyban különböztek a milétosziaktól – feladták az ősi anyag kutatását és náluk inkább a vallás vagy a metafizikai ellentmondások voltak a hajtóerők. Kivétel köz ...

                                               

Epikureizmus

Az epikureizmus empirista felfogású filozófia. Epikurosz ógörög filozófus után kapta a nevét. Alapítása i. e. 307-re tehető. A hedonizmus egyik alcsoportjaként tartják számon, bár nézetei nagyban eltérnek attól, amit a hedonista filozófiák általá ...

                                               

Esszencializmus

Az esszencializmus egy filozófiai-metafizikai álláspont, amely szerint egy tárgynak vannak lényegi és akcidentális tulajdonságai. Egy dolog lényegi tulajdonságai azért lényegiek, mert az illető dolog nélkülük nem létezhetne, esetleges tulajdonság ...

                                               

Fatalizmus

A fatalizmus az a hit, hogy a jövő determinált, meghatározott és semmit sem tehetünk ez ellen. A fatalizmus elfogadása maga után vonja azt a meggyőződést, hogy az akaratunkkal nem befolyásolhatjuk a jövőnket.

                                               

Fenomenalizmus

A fenomenalizmus egy filozófiai irányzat, mely a jelenségek leírására korlátozza a filozófiát. A filozófia feladata eszerint nem a tények magyarázata, hanem az egymáshoz való viszonyuk ellentmondásmentes rendszerbe foglalása. Ide sorolható: struk ...

                                               

Figurizmus

A figurizmus a Kínában szolgálatot teljesítő jezsuiták körében kibontakozott szellemi irányzat a 17. század végén és a 18. század elején, amely szerint a kínai klasszikus művek, különösen az ősi jóskönyv, a Változások könyve keresztényi utalásoka ...

                                               

Filozófiai naturalizmus

Ez a cikk a filozófiai naturalizmusról mint világnézetről szól. A metodológiai naturalizmust és szerepét a modern filozófiai vitákban a metodológiai naturalizmus szócikk hivatott tárgyalni. Filozófiai naturalizmusnak nevezünk minden olyan világné ...

                                               

Frankfurti iskola

A frankfurti iskola megnevezés a marxista alapú kritikai elméletet képviselő gondolkodók egy csoportjának és elméleteik megnevezésére használatos. Az "iskola” kezdetét az jelenti, amikor 1930-ban Max Horkheimer lett a Frankfurti Egyetem Szociológ ...

                                               

Gnoszticizmus

A gnoszticizmus vallási-filozófiai irányzatok összefoglaló neve, amely alatt elsősorban a kereszténység teozófikus alkalmazásait értjük. A gnoszticizmust nem alapították, mindig is tanítások laza rendszere volt, nem intézményesült. A szó töve, a ...

                                               

Hedonizmus

A hedonizmus az a filozófia, mely szerint az örömök elérése a legfontosabb dolog az életben. A szó a görög "élvezet" szóból ered. A hedonista alapelv szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek. Gyakran használják a tettek az általu ...

                                               

Hermetizmus

A hermetizmus vagy másképp hermeticizmus a hermetikus irodalom által közvetített eszmék és gyakorlatok egésze. A hermetikus irodalom misztikus filozófiai, mitológiai, csillagászati, orvosi tanításokat tartalmazó és a természetfeletti hatalmakkal ...

                                               

Individualizmus

Az individualizmus kifejezés egy erkölcsi rendszert, egy politikai, társadalmi szemléletmódot, gondolkodást jelent, amelyben az egyén áll a középpontban, a saját magárahagyottságával és szabadságával. Az individualisták az egyéni célok és vágyak ...

                                               

Institucionalizmus (tudományfilozófia)

Az institucionalizmus tudományfilozófiai irányzatként, Laki János, magyar filozófus nevéhez köthető. A tudomány, mint kognitív intézmény című írásban a szerző egy olyan tudományfelfogás elfogadására tesz javaslatot, mely véleménye szerint megoldá ...

                                               

Jozefinizmus

A jozefinizmus II. József Habsburg-házi uralkodó, német-római császár, magyar és cseh király belpolitikáját összefoglaló kifejezés, támogatóit a jozefinisták névvel illették. Uralkodása alatt számos reformot vezetett be annak érdekében, hogy a Ha ...

                                               

Kartezianizmus

A kartezianizmus René Descartes francia filozófusnak és követőinek a filozófiai tanítása. A kartezianizmusra jellemző a racionalizmus minden más fölé emelése. Széles körben elterjedt Németországban, Hollandiában, Olaszországban. Továbbfejlesztve ...

                                               

Kiotói iskola

Kiotói iskola a neve egy a XX. század elején Kiotóban kialakult filozófiai irányzatnak Japánban, melynek központja a Kiotói Egyetemen volt. Ez az irányzat magába olvasztotta a nyugati filozófiai és vallási nézeteket és erkölcsi belátásokat az ész ...

                                               

Kozmopolitizmus

A kozmopolitizmus a görög kozmosz + polisz szavak egyesítéséből keletkezett kifejezés, jelentése,világpolgári szemlélet". A kozmopolita a világ problémáit a nemzet problémái elé helyezi, azaz az emberiség érdekei felülmúlják egy osztály, ország, ...

                                               

Kürénéi hedonizmus

A kürénéi iskola alapítója Arisztipposz volt, aki az értesülések szerint Szókratész legkorábbi tanítványa volt. Az iskola a nevét a görög hédoné szóból kapta, aminek magyar fordítása: gyönyör.

                                               

Lassalleanizmus

A lassalleanizmus Ferdinand Lassalle nevéhez köthető, filozófiai idealizmus alapján álló, kispolgári-szocialista, reformista ideológiai és politikai áramlat.

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →