ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 265



                                               

Sivatagi éghajlat

A sivatagi éghajlat on belül két változat van: a hideg sivatagi éghajlat BWk forró sivatagi éghajlat BWh Az előbbi a térítői övbe tartozó trópusi sivatagi éghajlatot, az utóbbi a mérsékelt övbe, a szélsőségesen szárazföldi övbe tartozó mérsékelt ...

                                               

Szavanna éghajlat

A szavanna éghajlat az esőerdők és a sivatagok közötti sáv éghajlata. Főbb jellemzői a magas hőmérséklet, az esőerdőénél és a monszunerdőénél kisebb, de a sivatagénál nagyobb csapadékmennyiség, a kis évi hőingás. A szavanna az éghajlat természete ...

                                               

Tundraéghajlat

A tundraéghajlat a hideg övezet sarkköri övének éghajlata. Az északi félgömbön széles sávban uralja a vidéket, a déli félgömbön azonban csak az Antarktisz peremvidékén és néhány szigeten fordul elő. A hideg övezet azon éghajlata, amely még rendel ...

                                               

Geomorfológia

A geomorfológia a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajz, talajtan, régészet, építészet.

                                               

Abláció (geológia)

A latin eredetű abláció szó jelentése a geológiában: 1. a földfelület elmállott és meglazult részeinek víz vagy levegő által való elhordása. 2. Az abláció gleccserek leolvadását is jelenti. Ez az olvadás túlnyomóan a levegő hőmérsékletétől és pár ...

                                               

Álboltozat

Az álboltozat megnevezést egymástól függetlenül, pusztán a forma okán két területen használják, az építészet ben és a geológiá ban. Mindkét alkalmazás arra utal, hogy szerkezete a valódi boltozatétól eltér.

                                               

Alluviális síkság

Az alluviális síkság folyóközi üledékkel feltöltött síkság. Mezopotámia déli része, a szűkebb értelemben vett Irak, a történetileg legfontosabb terület alluviális síkság, alföld, melyet az Eufrátesz és a Tigris a földtörténeti jelenkorban töltött ...

                                               

Antarktiszi oázis

Az antarktiszi oázis vagy ablációs térség Antarktika partvidéki területeire jellemző, jeges-havas környezetétől elkülönülő, jégmentes terület. Földrajzi-domborzati szempontból lehet sziget, félsziget, partvidéki sziklacsoport vagy nunatak. A kife ...

                                               

Apálymeder

Az apálymeder az árapálysíkságok és a marschok felszínébe mélyülő, szárazföldi folyók medrére emlékeztető felszíni forma. A medreket az apály idején a watt felszínéről visszahúzódó víz alakítja ki.

                                               

Badland

A badland a száraz és félszáraz területek agyagban és homokban gazdag vidékeinek lepusztulásformája. E területeken a ritka eső és az erős szél a talajt lepusztítva hozza létre a badlandeket jellemző formakincset, a kanyonokat, kisebb eróziós völg ...

                                               

Bolygófelszíntan

A bolygófelszíntan az égitestek felszínével foglalkozó tudomány. Vizsgálatának tárgya az égitestfelszínek formakincse és geológiája, melyekből a felszíni és felszín alatti folyamatokra és a felszín fejlődéstörténetére vonatkozóan tud megállapítás ...

                                               

Defláció (földrajz)

A defláció fogalma a szelek eróziós munkáját jelenti, amikor a növényzettel nem, vagy csak gyéren borított helyeken a mállás vagy a napi hőingás folytán meglazított és felaprított szemcséket a szél tömegesen elhordja, ott kisebb-nagyobb mélyedése ...

                                               

Denudáció

A denudáció, geológiai értelemben a föld felületének a különféle tényezők által előidézett átalakulása. Fő tényezői, melyek behatása a nehézség törvényén alapszik, a következők: levegő, szárazság, fagy, eső, folyók, források, tavak, óceán, gleccs ...

                                               

Domb

A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül. Jellemzően lejtős természetük miatt alapterületük viszonylag nagyobb; a dombtető pedig rendszerint nem egyetlen különálló, kisz ...

                                               

Drumlin

A drumlin jégkori óriásgleccser aljzatában képződött hosszúkás formájú domb. Hosszanti tengelye megegyezik a jégmező mozgásának irányával, áramvonalas alakját a mozgó jégnek köszönheti. Hosszuk 150 és 1400 méter között változik, magasságuk nem ha ...

                                               

Elfajult meder

Elfajult meder nek azt a jelenséget nevezzük, amikor egy folyó a medrében felhalmozódó nagy mennyiségű hordalék miatt ágakra szakadozik és a maga építette számtalan apró sziget között halad tovább. Sem a medrek, sem a szigetek nem állandóak, soks ...

                                               

Fagypúp

A fagypúp a periglaciális területeken kialakuló kis méretű felszíni forma. A nemzetközi szakirodalom által használt elnevezése a tufur, amely a magyar nyelvben nem honosodott meg.

                                               

Félsziget

A félsziget a szárazföldnek a vízbe benyúló része, melyet összefüggő víz legalább három oldalról körbevesz. Némely félsziget, mint a Tihanyi-félsziget vagy a Krím, igen csekély kapcsolatban van a szárazfölddel. Más félszigetek, mint a Balkán-féls ...

                                               

Földcsuszamlás

A földcsuszamlás a tömegmozgások egy típusa, ahogy a sziklaomlásoktól a suvadásokon át a sekély kőfolyásokig számtalan egyéb földmozgás is. Földcsuszamlások víz alatt is előfordulhatnak. Bár a földcsuszamlás elsődleges kiváltója a gravitáció, más ...

                                               

Földszoros

Egy földszoros, a görög ἰσθμός, iszthmosz szóból a földrajztudományi neve annak a keskeny földsávnak, amely két nagyobb szárazföldet köt össze – a tengerszoros szárazföldi megfelelője. Ilyen sáv vagy szárazföldszűkület összekapcsolhat két kontine ...

                                               

Hack-törvény

A Hack-törvény a fő vízfolyás hossza és a vízgyűjtő területének nagysága közötti közelítő összefüggés, amelyet Virginia és Maryland államok vízfolyásait tanulmányozva John T. Hack amerikai geológus fogalmazott meg 1957-ben. Ha L a vízgyűjtő legho ...

                                               

Hegy

A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 300 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, ...

                                               

Hordalékkúp

A hordalékkúp az üledékes kőzetek egyik lehetséges formája, az üledék felgyűlésének helye és módja szerinti osztályozásban. A hordalékkúp a folyóvizek medrében, illetve a medrek mentén alakul ki a vizek által szállított zagyból. Ebből következően ...

                                               

Iszapár

Az iszapár a magas vulkánok környezetét fenyegető iszapáradat. A laharok a hegyet alkotó törmelékből, több méteres kőtömbökből, illetve vízből állnak össze. A vulkáni iszapáradat akár 100 km/h-s sebességet is elérhet, így rövid idő alatt eléri az ...

                                               

Jardang

A jardang olyan földfelszíni képződmény, amit erózió alakított ki laza vagy szilárd üledékes kőzetekből. A jardang kínaiul jardan vagy jadan ujgur eredetű szó, meredek zátonyt, párkányt jelent. Sven Hedin számolt be először ezekről a képződmények ...

                                               

Kame

A kame egy periglaciális felhalmozódási forma, amely az eljegesedések végén visszahúzódó jégárak peremvidékein maradt vissza a mai Észak-Amerika és Észak-Európa több vidékén is. Többnyire kis dombvonulatok, delta-formák vagy kis halmok.

                                               

Kaptárkő

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén ...

                                               

Keresztirányú dűne

A keresztirányú dűne szabadon mozgó homokvidékek egyik legjellegzetesebb formája. A keresztirányú dűnék a fő szélirányra merőlegesen, egymással párhuzamosan futnak. Ez a dűnetípus ott alakulhat ki, ahol a szél által szállított homok nagy mennyisé ...

                                               

Limán

A limánok a tengerbe futó folyók torkolatvidékének elöntésekor keletkeznek. Az elöntés két módon jöhet létre: A tenger szintjének hirtelen megemelkedésével. A Würm-glaciális vége után a tengerek szintje világszerte emelkedett. A legnagyobb vízszi ...

                                               

Mangrovepart

Jellemzően folyók torkolatainál alakul ki vagy olyan egyéb helyeken, amelyeket valami véd a túl erős hullámveréstől és a vihardagályoktól. Jellemzően ilyen védelemek a turzások és a szigetsorok. A partvédő elem és a part között jellemzően lagúna ...

                                               

Masszívum

A masszívum geológiai fogalom, a földkéreg olyan részét jelöli, amelyet törésvonalak határolnak. A masszívum a lemeztektonikai mozgások során egyben marad, megőrzi belső struktúráját és úgy mozog a környezetéhez képest. A fogalmat leggyakrabban a ...

                                               

Moeraki sziklák

A Moeraki sziklák szokatlanul szabályos, csaknem gömb alakú vagy lekerekített sziklaalakzatok az új-zélandi Moeraki és Hampden települések között az otagói tengerparton. A maorik legendája úgy tartja, hogy a sziklák egy ezer évvel ezelőtti hajótö ...

                                               

Moréna

A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmelék. A szó olasz-francia eredetű, az Alpokban kialakult morénákra alkalmazták eredetileg az ott lakók. Fő formái az oldalmoréna, amit a gleccser haladása közben oldal ...

                                               

Norvég-árok

Az árok a Skagerrakban az Oslo-fjordtól délnyugati irányban futva a partvonal mentén északnak fordul és a Stad-félszigetig tart. 700 km hosszú, északi végén 180 km széles és déli irányban folyamatosan szűkül 45 km-esre. Az Északi-tenger átlagosan ...

                                               

Nunatak

A nunatak a belföldi jégtakaróból vagy gleccserből szigetszerűen kiemelkedő hegy- vagy sziklacsúcs, illetve gerinc. Nunatakok ott jönnek létre, ahol a jég folyamatosan jelen van. A jégmezőből kiemelkedő hegyek az örökké változó terep legbiztosabb ...

                                               

Óceáni árok

Az óceáni árok vagy mélytengeri árok hosszú, keskeny mélyedés az óceáni aljzatban, amely azon a hajlatvonalon alakul ki, ahol az öreg, kihűlt óceáni lemez a kisebb sűrűségű kontinentális lemez alá bukik. Globális átlagban mintegy egytized négyzet ...

                                               

Óz (forma)

Az óz egy jégkorszakból fennmaradt felszíni felhalmozódási forma. Közép- és Észak-Európában a Skandináviából érkező belföldi jégtakaró olvadási folyamataihoz köthető az ózok kialakulása.

                                               

Pad (földrajz)

A pad tengerfenéki alakzat, pozitív domborzati mikroforma, amely fölött a vízréteg viszonylag sekély, mindössze néhány tíz méteres. A hasonló, selfen lévő vízfenéki topográfiai alakulatoktól az különbözteti meg, hogy lejtőszöge kisebb a mélyebben ...

                                               

Pingó

A pingó föld takarta jégből álló halom. Az Arktiszon és a szubarktikus területeken találtak ilyen halmokat, amelyeknek a magassága elérheti a 70 métert és az átmérője a 600 métert. Periglaciális jelenség, tehát olyan területekre jellemző, ahol az ...

                                               

Regolit

A regolit egyes szilárd kérgű égitesteken a felszíni kőzetekre változó arányban ható fizikai aprózódás, kémiai mállás, illetve a Földön még a biológiai folyamatok által létrehozott, vagy jelenleg is képződő törmelékes kőzetréteg. A regolitfajták ...

                                               

Reliefenergia

A reliefenergia az egységnyi területre vonatkozó relatív felszíni magasságkülönbséget, tehát az adott térrész legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja közötti magasságkülönbséget jelenti. Leggyakrabban egy négyzetkilométerre vonatkoztatják, ...

                                               

Richat-képződmény

é. sz. 21° 07′ 19″, ny. h. 11° 24′ 04″ 21.121944444444, -11.401111111111 A Richat-képződmény, Richat-struktúra vagy Richat Komplexum más néven: Richat Structure, el-Rihat egy igen látványos kör alakú képződmény a Szahara mauritániai részén, Ouada ...

                                               

Rogen-moréna

A Rogen-morénák vagy bordás morénák a belföldi jégtakaró alatt létrejött, annak mozgási irányára merőlegesen futó morénák. Nevüket a Jan Lundqvist svéd kutatótól kapták 1969-ben, aki svédországi Rogen-tó mellett tanulmányozta ezeket a képződménye ...

                                               

Sósivatag

A sósivatag a sivatagok egyik gyakori megjelenési formája. Kizárólag sivatagi, illetve félsivatagi területeken jelennek meg. Sósivatagok leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre. ...

                                               

Suvadás

A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik. Ehhez a felépítéshez társul a gravitáció. Mivel a homokréteg vízáteresztő, a rajta könnyen átszivárgó víz átnedve ...

                                               

Tanúhegy

A tanúhegy földrajzi fogalom, egy felszínforma: egy terület felszínének valamilyen módon lepusztult, eredeti magasságát és rétegződését kőzetanyagának keménysége révén megőrző, elkülönülő kiemelkedés.

                                               

Tengeri hegy

A tengeri hegyek olyan domborzati formák, amelyek a tengerfenékről indulnak ki, és nem érik el a víz felszínét, tehát nem szigetek. Jellemző rájuk, hogy kialudt tenger alatti vulkánok maradványai és meredeken emelkednek ki a tengerfenék szintjérő ...

                                               

Törés (geológia)

A geológiában a törés az anyagfolytonosság megszakítását jelenti. A kőzetrések és vetők összefoglaló elnevezése. A törési síkoknak a Föld felszínével alkotott metszésvonalainak megnevezésére a törésvonal kifejezést használják, amely azonban nem f ...

                                               

Tomboló

A tomboló a turzások egy speciális fajtája; egy változó szélességű földnyelv, amely a szárazföld, és egy, a szárazföldtől nem nagy távolságban elhelyezkedő sziget vagy pedig két sziget között jön létre a hullámzás üledékszállító kapacitásának lec ...

                                               

Vádi

A vádi arab eredetű szó, sivatagi vízmosást, kiszáradt folyómedret jelent. Magyar megfelelője az aszó, aszóvölgy. Az ilyen folyómederben csak nagy esőzések idején van víz. A "wadi” név gyakran szerepel arab helységnevekben. Számos spanyol folyó n ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →