ⓘ Free online encyclopedia. Did you know? page 129



                                               

Közhely

A közhely vagy klisé egy olyan gondolat leírására használt kifejezés, amelyet olyan gyakran és olyan módon használnak, hogy eredeti hatása és értelme elvész. A választékos nyelvhasználatban és például lexikonszerkesztésnél a közhelyeket tudatosan ...

                                               

Közvetítőnyelv

A szociolingvisztikában a közvetítőnyelv terminus olyan nyelvet nevez meg, amelyet különböző anyanyelvű beszélők használnak azért, hogy kommunikálhassanak egymással. Ilyen nyelvet "segédnyelv”-nek is neveznek. Főleg az angol nyelvű nyelvészetben ...

                                               

Kulturális beágyazás

A kulturális beágyazás, vagy nyelvi lokalizáció egy adott termék új piacon történő bevezetésének egyik fázisa, a globalizációs folyamat második lépése, melynek során a terméket az új piac normáihoz, igényeihez, elvárásaihoz igazítjuk. A kulturáli ...

                                               

Lingvicizmus

A lingvicizmus a nyelvi diszkrimináció egy fajtája, olyan ideológiák és struktúrák neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást segítik elő, illetve reprodukálják.

                                               

Második nyelv

A második nyelv fogalmának két fő értelmezése van. Az egyik az angol és az amerikai szociolingvisztikából származik. E szerint második nyelv egyszerűen az a nyelv, amelyet időrendben az első, azaz az anyanyelv után sajátítják el. Más értelmezés s ...

                                               

Normatúlteljesítés

A normatúlteljesítés a szociolingvisztika nyelvészeti kifejezése. Arra az esetre vonatkozik, amikor stílusrétegződés azt mutatja, hogy a beszélőközösség második legmagasabb státuszú csoportja a formális stílusváltozatokban gyakrabban használja a ...

                                               

Nyelvcsere

A nyelvcsere az a nyelvészeti, nyelvekben végbemenő folyamat, amelynek során két, hosszú ideig egymással érintkező, vagy egymás szomszédságában élő közösség közül az egyik, saját nyelvét fokozatosan feladva átveszi a másik közösség nyelvét. A nye ...

                                               

Nyelvérintkezés

A történeti nyelvészetben és a szociolingvisztikában a nyelvérintkezés egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet vagy más nyelveket is használnak, másrészt azon nyelvekre, amelyek az előbbi értelemben vett ny ...

                                               

Nyelvi interferencia

A nyelvi interferencia a nyelvérintkezés által okozott jelenség. Abban áll, hogy egy bizonyos nyelvi rendszer egy másikat befolyásol. A szociolingvisztikát az interferencia mint a kétnyelvűség és a többnyelvűség velejárója érdekli. Azon nyelvi je ...

                                               

Nyelvszövetség

A nyelvészetben a nyelvszövetség, nyelvi szövetség, nyelvi unió vagy nyelvi area terminusok olyan nem rokon vagy csak távoli rokon nyelvek csoportját nevezik meg, amelyek szomszédosak, és egyes, főleg szerkezeti vonásaik közösek. Ahhoz, hogy nyel ...

                                               

Pidzsin nyelv

A szociolingvisztikában a pidzsin terminus közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvet nevez meg, amelyet olyan különböző anyanyelvű beszélők használnak, akik ismételt vagy kiterjedt kapcsolatba kerülnek egymással keresk ...

                                               

Politikai korrektség

A politikai korrektség olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését. Az angol kifejezés amerikai közvetítéssel terjedt ...

                                               

Szubsztrátum

A szubsztrátum a nyelvészetben használatos szakkifejezés: alsóbb nyelvi réteg, amely – főként a meghódított és nyelvét elvesztő népek esetében – az alacsonyabb műveltségű vagy kisebb számú beolvadt lakosság eredeti nyelvének hatásait jelenti a sp ...

                                               

Szupersztrátum

A szupersztrátum a nyelvészetben használatos szakkifejezés: felsőbb nyelvi réteg, amely nyelvcsere során a magasabb kultúrájú vagy nagyobb számú lakosság nyelvének hatását jelenti az átvevő nép nyelvében. Például a Római Birodalomban beszélt vulg ...

                                               

Többnyelvűség Európában konferencia

Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában egy nemzetközi konferencia, melyet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja a Mercator-hálózattal és az Európai Bizottsággal együ ...

                                               

Zsurnalizmus

A zsurnalizmus olyan kifejezés, amellyel a sajtónyelvben egy új helyzetet, eseményt, jelenséget jelölnek meg és a kifejezés ismételgetése következtében a köznyelv része lesz, ezáltal az olvasók/nézők az adott helyzetet, eseményt, jelenséget ezt k ...

                                               

Anafora (nyelvészet)

Az anafora terminus az ógörög ἀνά ’felfelé’ + φέρω ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά szóból származik. Eredetileg az anafora retorikai szakszó, amely magyar megfelelője ’előismétlés’. Jelentése egy vagy több szó ismétlődése két vagy több egymá ...

                                               

Bekezdés (nyelvészet)

Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolatot, összefüggő mondanivalót tartalmaz. Jelzési módja az, hogy új sorban kezdődik, hagyományosan beljebb való ...

                                               

Deixis

A nyelvészetben is használt deixis "rámutatás”) terminus eredetileg a formális logika szakszava. Nyelvi eszközzel való közvetlen utalást nevez meg a beszédhelyzettel kapcsolatos egyik vagy másik nyelven kívüli entitásra, amelyet sajátos módon akt ...

                                               

Diskurzus (nyelvészet)

A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is. Egyes nyelvészek szerint főleg szóbeli produktum értendő alatta. Mások különböző típusú szövegek összefogó fogalmának tekintik, melye ...

                                               

Katafora

A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά ’lefelé’ és φέρω ’viszek’ szavakból összetett καταφορά szó. Ezt Karl Bühler német nyelvész alkotta analógia útján az ἀναφορά ’anafora’ szóval. A katafor ...

                                               

Konkordancia

Konkordancia vagy harmónia általában a dolgok és tulajdonságaik, valamint alkotórészeik egymással és az egésszel való zavartalan, egymáshoz illeszkedő, összhangban lévő állapotát jelenti. A konkordancia fogalmát a geológiában a rétegtan használja ...

                                               

Analitikus nyelv

Az analitikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyok kifejezése és legtöbbször a szóképzés jellemzően nem ragozással, toldalékolással, hanem különálló morfémákkal, valamint a szórend kötöttségé ...

                                               

Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak. Olyan nyelvi vonásokra utalnak, amelyeket tekintetbe vesznek a nyelvek osztályozásában a szót alkotó morfémák számának a szempontjábó ...

                                               

Flektáló nyelv

A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni. Szemben az agglutináló nyelvekkel, ...

                                               

Flexió (nyelvészet)

A flexió, flektálás vagy hajlítás a nyelvészetben a flektáló nyelvekre jellemző szóalak-változtatás, amellyel a különböző nyelvtani viszonyokat kifejezik. A "ragasztó” jellegű toldalékolással ellentétben a flexió során a szóalakok nehezen szegmen ...

                                               

Igei igenév

Az igei igenév vagy igenévi ige egy olyan szerkezet, mint pl. a Cicero írta könyv, a nyoma veszett ember, Kolumbusz színre lépte előtt. A szóban forgó igealak vagy jelzői szerepben áll, azaz egy főnevet módosít, vagy pedig valamely toldalékkal, n ...

                                               

Inkorporáló nyelv

Az inkorporáló vagy bekebelező nyelv a nyelvtipológiai osztályozás szempontjából olyan, magas fokon agglutináló nyelv, amely a nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok útján fejezi ki, ahol a toldalékok hossz ...

                                               

Izoláló nyelv

Az összehasonlító nyelvészetben a nyelvek egyik, a morfológiai nyelvtipológia által számba vett kategóriája az izoláló nyelveké, amelyekben a legnagyobb az analitizmus foka. Az ilyen nyelvekben a mondattani viszonyokat általában független viszony ...

                                               

Nyelvi univerzálé

A nyelvészetben a nyelvi univerzálé olyan törvényszerűség jellegű kategória, vonás, viszony, tendencia, amelyeket minden emberi nyelvben meglévőnek tartanak, bár a nyelvek nagyon különbözőek számos tekintetben. Vannak fonológiai, grammatikai, sze ...

                                               

Poliszintetikus nyelv

A poliszintetikus nyelv nagyon magas fokú jelentéstömörítést használó nyelv, amelyben egyetlen, bonyolult morfémasorral fejeznek ki olyan tartalmakat, amelyeknek más nyelvekben szószerkezetek felelnek meg. A poliszintetikus nyelvek egyetlen szava ...

                                               

Ragozó nyelv

A ragozó nyelv olyan nyelv, amely a különböző jelentésviszonyokat jellemzően a szóalakok kisebb-nagyobb mértékű megváltoztatásával fejezi ki. Ragozó nyelveknek tekinthetőek nyelvtipológiai szempontból: az agglutináló nyelvek más néven ragasztó va ...

                                               

SVO-nyelv

SVO-nyelvnek nevezik a nyelvtipológiában azt a nyelvet, amelyben a jellemző szórend az alany–ige–tárgy sorrendet követi. Ez a második leggyakoribb szórend az SOV után a mai beszélt nyelvek között, bizonyos becslések szerint a két leggyakoribb szó ...

                                               

Szigetnyelv

Egy szigetnyelv abszolút értelemben, más élő nyelvekkel demonstrálható genealógiai kapcsolatok nélküli természetes nyelv; vagy, más szavakkal, egy olyan nyelv, amelynek nincs közös őse más nyelvekkel. A gyakorlatban ez egy olyan nyelvcsaládot jel ...

                                               

Szintetikus nyelv

A szintetikus nyelv a jelentéstömörítés mértéke szempontjából olyan nyelv, amelyben a nyelvtani viszonyítás és a szóképzés jellemzően a tőszóhoz adott toldalékokkal, illetve képzőkkel történik. A toldalékolás lehet laza vagy tömör, amelyben egyet ...

                                               

Természetes nyelv

Természetes nyelv nek az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség életében nemzedékről nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok során szabadon fejlődik, változik. Egyes források szerint ma 5-6000 mások szerint még több ...

                                               

Anglofríz nyelvváltozás

Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az ...

                                               

Anglonormand nyelv

Anglonormand nyelv nek nevezik azt az oïl nyelvet, amelyet a középkorban beszéltek Angliában a felsőbb társadalmi rétegek, és amely ugyanakkor műveltségi nyelv is volt.

                                               

Betacizmus

A betacizmus egy nyelvtörténeti hangváltozás, melynek során a -szerű mássalhangzók egybeesnek. A fogalmat főleg az újlatin nyelvekkel összefüggésben használják, mivel ezek a legismertebb példái e változásnak – amely egyébként hangtanilag teljesen ...

                                               

Családfamodell (nyelvészet)

Családfamodellnek nevezzük a nyelvészetben a 19. század közepén August Schleicher által kifejlesztett rendszert, mely abból indul ki, hogy a nyelvek fejlődése az evolúció biológiai folyamatával analóg módon leírható. A nyelvek viszonya és egymásr ...

                                               

Első germán hangeltolódás

Az első germán hangeltolódás törvénye a germán nyelvek és más indo-európai nyelvágak mássalhangzói közötti összefüggés elmélete, leírja az ős-indo-európai mássalhangzók fejlődését a germán alapnyelvben. Fontos hangsúlyozni, hogy az "első” jelző n ...

                                               

Grassmann-törvény

A Grassmann-törvény egy fonológiai folyamat az ógörögben és a szanszkritban, amely azt állapítja meg, hogy az a hehezetes mássalhangzó, amelyet egy másik hehezetes mássalhangzó követ a következő szótagban, hehezetlenné válik. A törvény a nevét He ...

                                               

Hangeltolódás

Hangeltolódásnak vagy hangváltozásnak nevezzük azt a hangtani fejlődési jelenséget, amelynek során a beszélők bizonyos hangokat valamilyen megfigyelhető szabályszerűség alapján másképp kezdenek ejteni. Bár speciálisan ezzel a névvel illetjük a ge ...

                                               

Jövevényszavak a japán nyelvben

A kango, más néven "han szavak", dzsiongo 字音語 vagy sino-japán szókészletet a modern kínai kivételével a kínai nyelv egyéb változataiból átkerülő szavakat alkotja.

                                               

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott. A szó beilleszkedését rendszerint írásmódja is tükrözi. Az asztal például a magyarban szláv jövevényszó, mert va ...

                                               

Kentum–szatem izoglossza

A kentum–szatem izoglossza az indoeurópai nyelvcsalád ágainak – mára már elavultnak tekintett – nyelvtörténeti-hangtani felosztása, miszerint az alapnyelv először két dialektusra bomlott, melyek közül az egyik megőrizte a hátul képzett mássalhang ...

                                               

Kultizmus

A kultizmus az újlatin nyelvekkel összefüggésben olyan szót jelent, amely a klasszikus nyelvből – nevezetesen a latinból – a művelt, írott nyelvhasználat útján vagy utólagos átvétellel, illetőleg visszavétellel került a sztenderd nyelvbe, s ennek ...

                                               

Lambdacizmus

A lambdacizmus olyan fonetikai változás a nyelvek fejlődésében, melynek során valamilyen hang ejtése valamely, a sztenderd nyelvváltozatban más mássalhangzó – általában az r – helyett.

                                               

Leníció

A leníció a nyelvészetben használatos szakkifejezés, általánosságban azt folyamatot jelöli, amelynek során valamely, az artikuláció szempontjából "erős” mássalhangzó egy "lazábba” megy át bizonyos hangkörnyezetekben, a nyelvtörténeti fejlődés, va ...

                                               

Normand nyelv

A normand nyelv az újlatin nyelvek galloromán csoportjának oïl alcsoportjához tartozik. Normandiában és a Csatorna-szigeteken beszéli hozzávetőlegesen 50 000–100 000 személy, és az UNESCO a komolyan veszélyeztetett nyelvek közé sorolja. Egységes ...

Free and no ads
no need to download or install

Pino - logical board game which is based on tactics and strategy. In general this is a remix of chess, checkers and corners. The game develops imagination, concentration, teaches how to solve tasks, plan their own actions and of course to think logically. It does not matter how much pieces you have, the main thing is how they are placement!

online intellectual game →